2011. július 15., péntek
2011. július 11., hétfő
A nándorfehérvári csata évfordulóját és a déliharangszót Dugovics említése nélkül ünnepeljük.
Bonfini után közel hatszáz, a másik legenda-gyártó, Döbrentei Gábor közleménye után lassan kétszáz esztendeje
először fordul elő – ráadásul honvédelmi kiadványban – hogy a nándorfehérvári győzelem kapcsán Dugovics Titusz neve meg sem említődik, még az eseményhez koholt legendaként kapcsolódó utalásként sem
http://ekonyvtar.zrinyimedia.hu/cikk/26851/a-deli-harangszohttp://ekonyvtar.zrinyimedia.hu/cikk/26851/a-deli-harangszo
Igaz, Barta Gábor 1985-ös Nándorfehérvár, l456 című összefoglalását sem említik. Az én kis egykori, nyilvánosságot még sose látott ifjúsági regényem vége álljon azért itt vigaszul azoknak, akiknek Dugovics Titusz mégiscsak hiányzik.
először fordul elő – ráadásul honvédelmi kiadványban – hogy a nándorfehérvári győzelem kapcsán Dugovics Titusz neve meg sem említődik, még az eseményhez koholt legendaként kapcsolódó utalásként sem
http://ekonyvtar.zrinyimedia.hu/cikk/26851/a-deli-harangszohttp://ekonyvtar.zrinyimedia.hu/cikk/26851/a-deli-harangszo
Igaz, Barta Gábor 1985-ös Nándorfehérvár, l456 című összefoglalását sem említik. Az én kis egykori, nyilvánosságot még sose látott ifjúsági regényem vége álljon azért itt vigaszul azoknak, akiknek Dugovics Titusz mégiscsak hiányzik.
Négy súlyos és jelentős évvel később, Mátyás király – épülőfélben lévő visegrádi palotájának vörös-márvány kútja előtt –két apród-forma fiút és egy idősebb, gyászba öltözött asszonyt fogad. Föláll a fiatal király, s a hölgynek egymás után mindkét kezét megcsókolva így szól:
– Bár egyszer a hős Dugovics Titusz kezét is meg csókoltam volna! Bár tudtam volna, hogy egyszeri, egyetlen találkozásunk után alig két héttel – szól elébb az asszonyra, majd fiaira emelve királyi tekintetét – Heraklész és a többi félisten közé emelkedik… Fiúk, ti legyetek hasonlóak, méltóak apátokhoz! … Legyetek bátor vitézek. Nektek adományozom ezennel a gazdag Tej falut földjeivel, jobbágyaival egyetemben.
– Írnok! – fordul jegyzőjéhez, ki sietős latin betűkkel rója a király minden szavát, – tudod-e, „tej” magyarul mit jelent? Tudod, na jó. Legyen oly édes Dugovics Titusznak az öröklét, amilyen édes az újszülöttnek az anyatej!
Ezután a nándorfehérvári hős, az egyetlen kardforgató, kinek Hunyadi hadvezéren, Szilágyi várkapitányon és Kapisztrán Jánoson kívül fennmaradt neve: Dugovics Titusz fiai beálltak apródnak Mátyás udvarába. Anyjuk hazatért Tej faluba, és éjszakánként titkon, hosszan imádkozott, hogy Titusz után több Dugovics-hősre ne legyen szüksége se a haragvó Istennek, se a büszke Királynak, se a zord Történelemnek.
2011. július 9., szombat
2011. július 7., csütörtök
Tituszom és Amrám szövetének összefonása
Készülő Titusz regényemre figyelmes barátom a következő e-mailt küldte:
„Ez a Titusz egy labirintus... Ez jó is meg követhetetlen is. Talán ez benne a jó... „
Én pedig ezt válaszoltam:
Ja, labirintus, sőt „káhosz”, ahogy a Tóthjóska azaz Miszter Tutu mondogatta Kairóban. Ezért is neveztem a Szinopszisban > külön fájlban majd azt is olvashatja a vállalkozóbb kedvű, kiváncsi olvasó,ezért is neveztem kaotikus, „szófelhőregénynek”. A szinopszis labirintyába azonban nyilván nem volt idejük, merszük alábocsátkozniuk az NKA szépirodalmi kollégiuma kurátorainak, s ezért nem nyertem tőlük szerzői támogatást. Sebaj. DugovicsTitusz sem a várható ösztöndíj reményében ragadta meg a törököt és vele a ronda, lófarkas zászlót…
Kusza, bonyolult szövedékű falikárpit vagy mesebeli repülőszőnyeg lesz a regényem, de a Jóisten (vagy ikertestvére, a muzulmánok Allahja) segedelmével majd talán akad egy olyan Szt.Kolumba, aki az elmúlt hetekben befejezett Amra-fordításom egy szépséges és mégiscsak reményt sugárzó strófája szerint:
„Föltárta titkát az Írásnak,
Mit sokan sokképpen magyaráznak.
Szőtt szóból színes nagy vásznakat,
De megmutatá a fonalat.”
(Dallán Forgaill, VI.század)
Különben a vén lókötő Lengyel József, aki csupa komor könyvet írt, mindig szeretett volna
"valami jó röhejeset " írni végre. Neki nem jött össze. Én igyekszem a Tituszba humort is csempészni rendesen.
2011. június 23., csütörtök
még egy tartozás törlesztése.
Már megvan öt-hat éve, olvastam is belőle jócskán, de végre az elmúlt hetekben végigolvastam Nádas Péter Párhuzamos történetek c. hatalmas művét. Oly ámulattal olvasok,hogy még a cigi is kialszik a számban.
Sokmindenen csodálkoztam el ebben a regényben:ahogy Nádas maga mondta."ortopéd mondatain" és azon,hogy a három vastag kötet egyfolytában kutat és kérdez, a több mint 1500 oldalon azonban egyetlen kérdőjel sincsen.
2011. június 7., kedd
2011. június 5., vasárnap
Ami a könyhétre NEM jelent meg
Ez már Miklós fiam fordítása,de azt mondja a kiadó, júniusban kijön.
Ugyancsak nem jelent meg,de reprintkiadása várható ennek az 1927-es könyvnek is,melynek eredetijét nemrég kaptam ajándékba. Megjegyzés a harmadik tanulmány szerzőjéhez: Ez a Lukács György természetesen nem AZ a Lukács György.
Ugyancsak nem jelent meg,de reprintkiadása várható ennek az 1927-es könyvnek is,melynek eredetijét nemrég kaptam ajándékba. Megjegyzés a harmadik tanulmány szerzőjéhez: Ez a Lukács György természetesen nem AZ a Lukács György.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

