KKI-emlékek a kertünkben

És aki tudja, kik voltak ők, emlékezzünk szeretettel Juhász Ernőre, Buzás Pufira, Huszágh Nándira, Tóth Jóskára és a többiekre...

50 éves érettségi találkozónk előkészítése

És felhívom az érdeklődők figyelmét
a kis kék könyvre az asztalon.
Tokai András: Találkozunk minden olimpiai évben,
ahonapkonyve.hu Mivel olimpia,
természetesen A Hónap Könyve Kiadó 2012 augusztusi kínálatában jelent meg, a londoni olimpia napjaira időzítve.
De lesz még olimpia egyszer Budapesten is! És reméljük, megéri ez az osztály,
--- és persze ez az e-köny kiadó.

Erre a fotóra fogunk 20 lájkot kapni holnap reggelig.

 

http://tokaiandras.blogspot.hu/2011/10/panni-mar-ovodas.html

Egy éve írtam, fényképeztük. Abból az apropóból teszem föl, hogy a Google a képeim közt minden más unokámat többször mutatja mostanában, mint éppen Pannit, kedvenc lányom (merthogy az egyetlen): Márta kislányát, Pannit. Ezek egy éve készült aranyos képek róla. Már egy teljes éve óvodás. http://tokaiandras.blogspot.hu/2011/10/panni-mar-ovodas.html

Le vannak pipálva a boszniai piramisok! Piramist találtak a Rákos-mezőn

 

 

Le vannak pipálva a 34 ezer éves boszniai piramisok.

Nem szeretem, ha festékes lesz a ruhám.

 

Százezer költő

 Száber barátommal a PIM-ben
Szent Mihály napján. Száber segített az alábbi vers fordításában.

Tisztelegjünk a változások előkészítői előtt is!

Egy rövid és egy még sokkal rövidebb arab verset szeretnék fölolvasni saját fordításomban,

demonstrálva azt is, hogy a forrongó muzulmán világban nem csak bárdolatlan és vad zászlóégetők, hanem kifinomult ízlésű, az arab költészet és kultúra ezeréves hagyományain

nevelkedett nagy költők is hallatják a hangjukat.

Ahmed Fuád Nigm, (al-Fagúmi) ( 1929-) aki nyolcvan valahány évesen még megélte az „arab tavaszt” Egyiptomban, az 1960-as, 70-es, ’80-as évek egyiptomi Viszockij-a volt, a helyi állapotokat keményen bíráló verseivel/ dalszövegeivel, melyeket a vak énekes, Sheikh Imam (1918-1995) adott elő főleg magánlakásokon és egyéb illegális koncerteken. A dalok felvételei aztán kazettákon terjedtek.

Egyik gúnydalukat, a „Bab vagy a hús?” címűt adom elő, melynek fordítását a Budapesten élő egyiptomi folklorista, az ELTE arab nyelvoktatója, Dr. Száber Mohammed Bajjúmi el-Adli segítségével készítettem. Tőle tudjuk azt is, hogy „Dr. Mohszen”  a ’70-es évek egyiptomi mezőgazdasági minisztere volt.

Ahmed Fuád Nigm/Sheikh Imam : A hússal meg a babbal kapcsolatban

Az eredeti cím: An maudú el-fúl wal lahma

(Kis fordítói trükk: majd figyeljük meg ennek a „fúl” szónak, a  fölbukkanását a magyar szövegben!)

.

Mivel éljünk, hússal, avagy babbal?

– Megmondja a hívatlan hírforrás!

Hisz a gyógy-tudomány utolérhetetlen, 

s maga doktor Mohszen is biztos abban,

hogy az egyiptomiaknak jó a szakadatlan

ss bőséges babrágás!

Mer’ semmi se ér fel az egyiptomi babbal!

Az Ádám-ivadékból óriás

Lesz ettül a táptul! … Még ily fényes

Fehérjét nem élvez senki más.

Vágj be egy adagot! – kidagad a pocakod,

És doktor Mohszen rádupláz:

Ezzel az izével egy pecsenye se ér fel,

Már egy csupornyi helyre ráz!

S ha rögvest föl nem hagysz a húsevéssel,

Gyomorfekély jön rád, és csúz bánt,

S mi lesz akkor a kenyérkereséssel?

Végül az sem hallgatható még el,

Hogy a hústól puffadsz, mint egy zsák,

Minden fontos dolgodról lekésel,

S nem kétséges, sőt biztos egészen,

Hogy a húsevőknek büntetéseképpen

rendelte el Allah a Gyehennát…

Ó, Doktor Mohszen Ő-Tohonyasága,

Ő-Hívatlansága, Fő-hírforrás!

Hej, micsoda nagy kincs az ön koponyája:

ekkora nagy kókuszt nem hord más!

De mit szól ahhoz Ő-Főméltósága,

ha az Udvari Bolond is dupláz?

„Hagyjanak csak minket a húsba fúlni,

és fulladjanak maguk bele a sok babba!

Csodálkozni fog majd, Miszter Mohszen,

Ha egyszer ez a játék … már nem megy babra!”