2013. február 25., hétfő

Régi dicsőségünk IV.



A KMK – Könyvtárellátó Új könyvek c. Állománygyarapítási tanácsadója 1985. 11. számában Fodor András a következőkkel ajánlotta kötetkémet:

T 58                                                                                                              851182
Tokai András (1946)
Stb. könyvészei adatok

            Tokai András kiforrott alkotóként mutatkozik be. Megtanulta a mesterség minden fortélyát, és arra összpontosít, hogy a világ dolgait, önmagát kívülről figyelje: hogy aztán módja legyen „Ereszkedni a felszín alatt iramló másba, /indulni az első hallomásra,/ s befurakodni minden résbe”. A ciklusosan szerkesztett kötetben ez a gondolatsor vonul végig:  Poétika és taktika, Pótlap az ábrázoló geometriai példatárhoz, Földalatti utazás, stb. Széles skálájú költői eszköztárában meglelhetjük a leghétköznapibb beszélgetéseket (Záróra nincs), a legrafináltabb kötött versmódozatokat is   (Csacsacsa, Húznak a vadludak (Pedig ez szabadvers, Bandi bátyám!- jegyzem meg sok évvel később. TA.),  A tartozás sztéléje, Lobogj nekem is, zászló, Asurnaszirpál ötlábú bikái stb.) A versek mélyrétegéből inkább az olvasmányélmények, mint a valós élet darabjai csillannak fel, a szerző ezekre épít, ebből teremt költészetet (Zengő ifjúságunk eltűntén, utólag Kavafisznak, „Ed e subito sera…”, Schwarzwald, Nyár, stb.) Néhány verse közvetlen hangon szól a békére vágyó, jelent árnyékoló fegyverkezési versenyről (Kiegészítés a Szolg. Szab.-hoz, Dávidnak könyörgése tudatlanságért, békességért). Tokai András jól átgondolt, képet, formát magabiztosan alakító versbeszéde a modern költészet lehetőségei iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.
            TOKAI András író, jelenleg a Művelődési Minisztérium munkatársa. Ez az első MŰVE.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése