Lectori salutem
Üdvözlöm az olvasót.
Nyugdíjas, költő vagyok, mint írtam egy évvel ezelőtt a www.litera.hu Netnapló rovatában.
Közelgő 63. születésnapomra ajándékul csinálom ezt a fedélzeti naplót magamnak. Meg mindenki másnak, családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, kiváncsi ismeretleneknek, véletlen idetévedőknek, akik pl. a jó tíz évvel ezelőtti tokai-murai reaktorbalesetről akarnak információkat gyűjteni: egyszóval aki majd beleolvas.
Sashalom táján hajózunk. A tegnapi nagy szél elült. Megvolt a hajnali takarítás, nyugodtan jöhetnek a szomszéd kisközértbe az első alkoholisták, akiket hangos ordítozásuk miatt csak "müezzineknek" nevezek.
A mai nap híre: NEM jön el látogatóba Mándly Péter osztálytársam, mert más dolga akadt.
2009. április 30., csütörtök
Lost and Found
LOST & FOUND
Mindig is csodáltam az angolokat. Mi, magyarok ugye „Talált tárgyak” felirattal jelezzük azt a részleget, ahol elkallódott esernyőt, fél pár kesztyűt, kókadt virágcsokrot vagy babakelengyét keresünk sietős és figyelmetlen utazásaink végeztével. Az angolok azonban, verhetetlen és utánozhatatlan gyakorlatiasságukban először a szomorú esetet summázzák: LOST, csak aztán írják ki az ilyen raktárkalickák rácsos ablakai fölé: and FOUND.
Ugyan elveszett, gyerekek, de MEGLETT!
Most, vénségemre, hogy már így fogy az időm, erre figyelek én is. Mi az, ami hosszúra nyúlt, keserves életem során elveszett, aztán valahogy mégis megkerült, mert valami sugalom segítségével rájöttem, hol csillog emlékezetem iszapjában valami, ami van, lesz fontos fontos annyira, hogy érdemes lemerülni érte, letisztogatni, és föltenni ennek a Lost & Found-raktárnak sajgó Salgó-elemekből épített polcaira.
Például:
Miszter Tutu regényes élete
Én Miszter Tutut még Tóth Jóskaként ismertem meg. Majd szólunk a Tóthjóskának, ő elintézi – mondta valaki, ha hirtelen, praktikus elintézendő akadt a hetvenes évekbeli munkahelyemen, a KKI-ban. Ha például törékeny küldenivalót kellett szakszerűen ládába csomagolni, vagy ha egy külföldi vetítésre szánt film egyik tekercséről kiderült, hogy az utolsó, mondjuk delhi vagy caracasi vetítés során elfelejtették visszatekercselni, avagy ha hirtelen egy egész láda tokajit kellett beszerezni Germanus Gyulának, aki valamely arab országba utazott a soros kongresszusra – mert Korán ide, Korán oda, az arab világban is a tokajit meg a magyar Pick szalámit ismerték és kedvelték az ínyencek – ; a Jóska elintézte, ahogy akkoriban mondták: seperc alatt.
Az egész KKI-ból és Tóthjóskából mára egyetlen emlékem maradt: egy ócska, feketére mázolt, oldalt fölhajtott peremű bádogdarab, közepén a három betű kivágva: K K I. Ezt Jóska, aki az első melós volt, akit életemben először láttam kesztyűben (!) dolgozni, gondosan ráfektette az összeszegelt faláda oldalára, majd nagy pemzlit mártott fekete festékbe, átkente a lemezt a festékkel akkurátusan, majd mint egy varázsló, a pereménél, amire nem jutott festék, két ujjal megfogva, lekapta a lemezt a ládáról, és ott virított a cég neve hatalmas fekete betűkkel a láda oldalán: K K I. Azaz Kulturális Kapcsolatok Intézete.
Tóthjóska, a későbbi Miszter Tutu, mire megismertem, már világot járt ember volt: nemrég érkezett vissza Kenyából, ahol a magyar nagykövet kertjében az ő tiszte volt a kígyókat a rezidenciától távol tartani. Volt bizonyára más feladata is, de erről mesélt a legszívesebben. Jóskának, ennek a kicsattanóan pirospozsgás arcú, kesehajú, zömök kis balkezes embernek hentes és mészáros volt az eredeti, becsületes foglalkozása. A katonaidő letöltése után bent fogták a seregben továbbszolgálónak, s hamarosan magába a Hadügyminisztériumba került, mint konyhás mindenes. A kenyai nagykövet hóbortjai előtt megismerkedett a Czinege honvédelmi minisztert körülvevő hatalmas stáb kívánságaival és hóbortjaival is. Itt tanulta meg például a kétszínű, vegyes borjú és marhapörkölt elkészítésének fortélyait, s még az is lehet, hogy ez a titkos ismeret repítette őt külügyi pályára.
Na, aki idáig eljutott, és a folytatás is érdekli, írjon e-mail címemre: tokai@externet.hu, és elküldöm az egészet.)
Mindig is csodáltam az angolokat. Mi, magyarok ugye „Talált tárgyak” felirattal jelezzük azt a részleget, ahol elkallódott esernyőt, fél pár kesztyűt, kókadt virágcsokrot vagy babakelengyét keresünk sietős és figyelmetlen utazásaink végeztével. Az angolok azonban, verhetetlen és utánozhatatlan gyakorlatiasságukban először a szomorú esetet summázzák: LOST, csak aztán írják ki az ilyen raktárkalickák rácsos ablakai fölé: and FOUND.
Ugyan elveszett, gyerekek, de MEGLETT!
Most, vénségemre, hogy már így fogy az időm, erre figyelek én is. Mi az, ami hosszúra nyúlt, keserves életem során elveszett, aztán valahogy mégis megkerült, mert valami sugalom segítségével rájöttem, hol csillog emlékezetem iszapjában valami, ami van, lesz fontos fontos annyira, hogy érdemes lemerülni érte, letisztogatni, és föltenni ennek a Lost & Found-raktárnak sajgó Salgó-elemekből épített polcaira.
Például:
Miszter Tutu regényes élete
Én Miszter Tutut még Tóth Jóskaként ismertem meg. Majd szólunk a Tóthjóskának, ő elintézi – mondta valaki, ha hirtelen, praktikus elintézendő akadt a hetvenes évekbeli munkahelyemen, a KKI-ban. Ha például törékeny küldenivalót kellett szakszerűen ládába csomagolni, vagy ha egy külföldi vetítésre szánt film egyik tekercséről kiderült, hogy az utolsó, mondjuk delhi vagy caracasi vetítés során elfelejtették visszatekercselni, avagy ha hirtelen egy egész láda tokajit kellett beszerezni Germanus Gyulának, aki valamely arab országba utazott a soros kongresszusra – mert Korán ide, Korán oda, az arab világban is a tokajit meg a magyar Pick szalámit ismerték és kedvelték az ínyencek – ; a Jóska elintézte, ahogy akkoriban mondták: seperc alatt.
Az egész KKI-ból és Tóthjóskából mára egyetlen emlékem maradt: egy ócska, feketére mázolt, oldalt fölhajtott peremű bádogdarab, közepén a három betű kivágva: K K I. Ezt Jóska, aki az első melós volt, akit életemben először láttam kesztyűben (!) dolgozni, gondosan ráfektette az összeszegelt faláda oldalára, majd nagy pemzlit mártott fekete festékbe, átkente a lemezt a festékkel akkurátusan, majd mint egy varázsló, a pereménél, amire nem jutott festék, két ujjal megfogva, lekapta a lemezt a ládáról, és ott virított a cég neve hatalmas fekete betűkkel a láda oldalán: K K I. Azaz Kulturális Kapcsolatok Intézete.
Tóthjóska, a későbbi Miszter Tutu, mire megismertem, már világot járt ember volt: nemrég érkezett vissza Kenyából, ahol a magyar nagykövet kertjében az ő tiszte volt a kígyókat a rezidenciától távol tartani. Volt bizonyára más feladata is, de erről mesélt a legszívesebben. Jóskának, ennek a kicsattanóan pirospozsgás arcú, kesehajú, zömök kis balkezes embernek hentes és mészáros volt az eredeti, becsületes foglalkozása. A katonaidő letöltése után bent fogták a seregben továbbszolgálónak, s hamarosan magába a Hadügyminisztériumba került, mint konyhás mindenes. A kenyai nagykövet hóbortjai előtt megismerkedett a Czinege honvédelmi minisztert körülvevő hatalmas stáb kívánságaival és hóbortjaival is. Itt tanulta meg például a kétszínű, vegyes borjú és marhapörkölt elkészítésének fortélyait, s még az is lehet, hogy ez a titkos ismeret repítette őt külügyi pályára.
Na, aki idáig eljutott, és a folytatás is érdekli, írjon e-mail címemre: tokai@externet.hu, és elküldöm az egészet.)
Ideghes ismét megtöri a Blogstopot
Kedves Ideghes, kösz, amit írtál, és kérésedre máris beteszem ezt az egészet a blogba, mindenki okulására, apró megjegyzéseimmel, melyek > jel alatt olvashatók. T-Bandi
----- Original Message -----
From: máthé dénes
To: 'Tokai András' ; Fozsodor ;
> ez a Fozsodor tetszik. Honnan vetted? Ez a PIN-kódja?
Sent: Wednesday, April 29, 2009 9:42 PM
Subject: RE: PIN kód, obsitos katonák
Na!
Ideges a hírtelen nyár miatt tökre le van maradva a földfaragásban meg miegyéb mezei szorgalmatosságban.
1.PIN-kód
A felvétel akkor lehet hatásos, ha az optika látóterében a kényszerítő egyén, rabló stb. benne van.
> Mivel Börgöndön még nem osztottak hitelkártyát, hanem kp.-ben kaptuk a zsoldot, ez az ügy aktualitását vesztette.
2. Igenis mekktróbáltam egy T-üteges blokkba izenni, a leszerelésünk pontos dátumát illető hadtörténeti tényadatokkkal. (Múltidő stb.)Bosszantott a dolog, mert már egyszer leírtam, s tán benn is van valahol. Kezdem magam népi demokratikusnak érezni(nemcsak a földmívesség
okán), hogy ti. maga maga mindent mindent kéccer kéccer mond mond.
Ez lett a blokkolási kísérletemből:
http://teuteg.blogspot.com/search/label/Ideghes
Szóval a szöveg amit beírtam az eltűnt. De akkor sem adom fel!
> Ha ezt a helyet kinyitja az obsitos, akkor egy 2008. november 10-i bejegyzésedet olvashatja is!
3.Igen örülök a görény jelző előkerülésének, de mintha erről is a legkorábbi blokkidőkben esett volna szó. Jó volna blokktémává kanonizálni (Zsolt! Nem blokkséma, nekem nehogy elkezd, hogy mikor húz meg a ROM relé, meg a gyártmány, meg légidesszant ló..csa, mer’ jön a Brumi és azonnal elmondja visszafele!).
> Erre Fodor honvéd illetékes válaszolni.
4.Lécci küldd el Csikós Gábornak, aki valójában Csikós Miklós, szintúgy T-üteges autonévadás okán. Egyébként, tényleg lehet hogy mégis görény(csőtápvonal görény), mer abszolute alig ír valamit, meg a többi se, meg a Vitéz Gábort sem találjuk meg.
> Vitézről annyit megtudtunk, hogy a Miskolci Egyetemen tanít(ott?), ám ott csak egy jóval fiatalabb Vitéz Gábor dolgozik, aki nem válaszolt az érdeklődő e-mailemre, bár talán a mi Gáborunk fia.
y’de’Ghech
PS: Börgöndre mikor megyünk??
> Nem tudom.
Mehet a blokkba!
> Tessék, már itt is van.
-----Original Message-----
From: Tokai András [mailto:tokai@externet.hu]
Sent: Tuesday, April 28, 2009 11:02 AM
To: Csikós Gábor
Cc: máthé dénes; ZSOLT FODOR;
Dehogy vagy görény. Viszont írjál inkább valamit a blokkba. Újabban már a MáthéDénesIdeges meg a FodorZsoltNyugodt se ír. Kanyót egy új bejegyzésben biztattam. SzabóKopaszTibor a jövő hétvégén (máj 9-10) jön Pestre, lehet, hogy találkozunk, majd biztatom őt is.
Neked van új híred bárkiről is? Szegény Luigit el ne vigye a sertésinfluenza Mexikóban! Pont őt éri ilyesmi, aki annyira nagy hipochonder!
T-Bandi
----- Original Message -----
From: máthé dénes
To: 'Tokai András' ; Fozsodor ;
> ez a Fozsodor tetszik. Honnan vetted? Ez a PIN-kódja?
Sent: Wednesday, April 29, 2009 9:42 PM
Subject: RE: PIN kód, obsitos katonák
Na!
Ideges a hírtelen nyár miatt tökre le van maradva a földfaragásban meg miegyéb mezei szorgalmatosságban.
1.PIN-kód
A felvétel akkor lehet hatásos, ha az optika látóterében a kényszerítő egyén, rabló stb. benne van.
> Mivel Börgöndön még nem osztottak hitelkártyát, hanem kp.-ben kaptuk a zsoldot, ez az ügy aktualitását vesztette.
2. Igenis mekktróbáltam egy T-üteges blokkba izenni, a leszerelésünk pontos dátumát illető hadtörténeti tényadatokkkal. (Múltidő stb.)Bosszantott a dolog, mert már egyszer leírtam, s tán benn is van valahol. Kezdem magam népi demokratikusnak érezni(nemcsak a földmívesség
okán), hogy ti. maga maga mindent mindent kéccer kéccer mond mond.
Ez lett a blokkolási kísérletemből:
http://teuteg.blogspot.com/search/label/Ideghes
Szóval a szöveg amit beírtam az eltűnt. De akkor sem adom fel!
> Ha ezt a helyet kinyitja az obsitos, akkor egy 2008. november 10-i bejegyzésedet olvashatja is!
3.Igen örülök a görény jelző előkerülésének, de mintha erről is a legkorábbi blokkidőkben esett volna szó. Jó volna blokktémává kanonizálni (Zsolt! Nem blokkséma, nekem nehogy elkezd, hogy mikor húz meg a ROM relé, meg a gyártmány, meg légidesszant ló..csa, mer’ jön a Brumi és azonnal elmondja visszafele!).
> Erre Fodor honvéd illetékes válaszolni.
4.Lécci küldd el Csikós Gábornak, aki valójában Csikós Miklós, szintúgy T-üteges autonévadás okán. Egyébként, tényleg lehet hogy mégis görény(csőtápvonal görény), mer abszolute alig ír valamit, meg a többi se, meg a Vitéz Gábort sem találjuk meg.
> Vitézről annyit megtudtunk, hogy a Miskolci Egyetemen tanít(ott?), ám ott csak egy jóval fiatalabb Vitéz Gábor dolgozik, aki nem válaszolt az érdeklődő e-mailemre, bár talán a mi Gáborunk fia.
y’de’Ghech
PS: Börgöndre mikor megyünk??
> Nem tudom.
Mehet a blokkba!
> Tessék, már itt is van.
-----Original Message-----
From: Tokai András [mailto:tokai@externet.hu]
Sent: Tuesday, April 28, 2009 11:02 AM
To: Csikós Gábor
Cc: máthé dénes; ZSOLT FODOR;
Dehogy vagy görény. Viszont írjál inkább valamit a blokkba. Újabban már a MáthéDénesIdeges meg a FodorZsoltNyugodt se ír. Kanyót egy új bejegyzésben biztattam. SzabóKopaszTibor a jövő hétvégén (máj 9-10) jön Pestre, lehet, hogy találkozunk, majd biztatom őt is.
Neked van új híred bárkiről is? Szegény Luigit el ne vigye a sertésinfluenza Mexikóban! Pont őt éri ilyesmi, aki annyira nagy hipochonder!
T-Bandi
2009. április 29., szerda
Lectori salutem
Üdvözlöm az olvasót.
Nyugdíjas, költő vagyok, mint írtam egy évvel ezelőtt a www.litera.hu Netnapló rovatában.
Közelgő 63. születésnapomra ajándékul csinálom ezt a fedélzeti naplót magamnak. Meg mindenki másnak, családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, kiváncsi ismeretleneknek, véletlen idetévedőknek, akik pl. a jó tíz évvel ezelőtti tokai-murai reaktorbalesetről akarnak információkat gyűjteni: egyszóval aki majd beleolvas.
Sashalom táján hajózunk. A tegnapi nagy szél elült. Megvolt a hajnali takarítás, nyugodtan jöhetnek a szomszéd kisközértbe az első alkoholisták, akiket hangos ordítozásuk miatt csak "müezzineknek" nevezek.
A mai nap híre: NEM jön el látogatóba Mándly Péter osztálytársam, mert más dolga akadt.
Nyugdíjas, költő vagyok, mint írtam egy évvel ezelőtt a www.litera.hu Netnapló rovatában.
Közelgő 63. születésnapomra ajándékul csinálom ezt a fedélzeti naplót magamnak. Meg mindenki másnak, családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, kiváncsi ismeretleneknek, véletlen idetévedőknek, akik pl. a jó tíz évvel ezelőtti tokai-murai reaktorbalesetről akarnak információkat gyűjteni: egyszóval aki majd beleolvas.
Sashalom táján hajózunk. A tegnapi nagy szél elült. Megvolt a hajnali takarítás, nyugodtan jöhetnek a szomszéd kisközértbe az első alkoholisták, akiket hangos ordítozásuk miatt csak "müezzineknek" nevezek.
A mai nap híre: NEM jön el látogatóba Mándly Péter osztálytársam, mert más dolga akadt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
