Ha május van, álljon itt egy májusi vers Birtalan Ferenctől

Sebek májusok



tisztaszobák vérzőszívű Jézusai idejében
amikor hörcsögpofájú törpék őrizték a kerteket
anyám hipermangánt oldott a vizeslavórban
kimosni sebeimet az út előtt

előbb a mesék maradtak el az álmok
földhöz mintázták arcomat a vágyak
összefordult zsíros kenyerekkel
felnőtté dédelgetett a század

nem maradt út vértelen
minden percemnek van halottja
gyöngyös homlokkal ébredőt
ordas csillagok követnek lopva

hogy van-e isten nem tudom
ki léptemet figyelve véd meg
de érkeznek még a májusok
és jönnek új remények 


Birtalan Ferenc: Bérszalagkokárda c. 1985-ös kötetéből

SZÉTÍRÁSOK VII.

Birtalan Ferenc és Bencze Imre barátaimnak ajánlom ezt a groteszkül büszkélkedő, kancsalrímes kis versikét.
Apropója az előző blogbejegyzésben említett "kalongyaszámig" történt szaporodás


Hadd élhessek még kicsinyég,
míg megnőnek a kicsinyek.
Megérdemlem a kocsonyát:
megadtam az Úr kölcsönét.

Én csak tökölök, Birtalan regénye meg már kész is

Míg én szomorú évtizedek óta vacakolok Tituszommal, Birtalan Feri barátom pár szomorú év alatt hipp-hopp MEGÍRTA regényét, ami a napokban meg is jelent.
Mindenkinek ajánlom, aki még verset és bensőséges önéletrajzokat olvas.