A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Slam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Slam. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 21., vasárnap

Slam Poetry a Sirályban




Megvolt a tegnap este, "visegrádi országokból" érkezett zsüri, akik sajnos nemcsak magyarul, de angolul se igen tudtak. A 17 beharangozott versenyzőből 3-4 amerikai el se jött, aki amerikai eljött, elég béna volt, egy nagyon jó nigériai gyereket meg diszkvalifikáltak, mert zenére adta elő törzsi hangzású kitűnő számát. Végül győztek a hivatásos repperek, a fantasztikus Busa Pista DJ, egy nála sokkal hosszabb gyerek, akinek nem sikerült megjegyeznem a nevét, jó volt Matits, legjobb egy kis cseh lány, akiben a közönség is, én is a színésznői képességeket díjazta.
Nem jutottam az első ötbe - nem sok híja volt, vagy talán semmi, mert a számolás se ment valami jól az önkéntes számolónak, aztán nagy volt a füst is, az elhúzódó második rész előtt hazajöttünk. Még a szomszédék macskáját is be kellett ereszteni a lakásba.
Gyukits a Tilos rádióban is, meg az esten is sokat beszélt a slam amerikai eredetéről, Hogy mi ez az egész slam, arról legérzékletesebben egy jó egy éve megjelent Népszabadság-cikkben olvashatni:
http://nol.hu/kult/lap-20090406-20090406_2-18

Az első képen Gyukits csitítja a közönséget, aztán a közönség Flórával, velem, egy jó vastag pinceoszloppal - micsoda házak, micsoda pincék a Király utcában! megnéztük a Pekáry házat, ahol Krúdy lakott, de több Pollack-ház is van- fele puccos, fele lepukkant- , aztán én, mint óvatos szlemmer.

2010. február 28., vasárnap

SlamPoetry a Kőlevesben





Valahol (talán a Literán?) rábukkantam erre az igéretesnek tűnő rendezvényre, elmentem, sok tapsot kaptam, harmadik lettem a válogatásban a március 20-i, a Sirályban tartandó nemzetközi Slam Poetry akcióra.
Igaz, a zsűri kíméletes volt velem, hisz azzal kezdtem: vegyék figyelembe, hogy már idősebb vagyok, mint mikor Uhrin Benedek slammer megkezdte üstökös-szerű pályáját a hazai színpadokon. Mivel a diszkrimináció (ellenesség) volt a téma, MAJONZI, "szuahéli versek" c. ciklusomból szlemmeltem el egy pár darabot: a Bur-szaidi sztélét, a Milyen bábu a pápuát, a Csakasznet. (Megtalálhatók Aranykor, ezüstkor, vackor c. könyvecskémben, ami pedig megtalálható a MEK-en, írd be a keresőbe: Tokai András: Aranykor, ezüstkor, vackor). Nekem a pápuás a kedvencem, igaz semmi köze Kelet-Afrikához, bár Új-Guineába is el lehet jutni Port-Saidból:

Milyen bábu a pápua?

Milyen bábu a
pápua?
- kérdi apátul a
lánya.
- Olyan bábu a pápua, lányom,
akinek a nyakába akasztva lóg egy láncon
a pápuasága.

A képeken: a Dob utcai Kőleves, Matits István (Id), a szervező, és még pár fellépő.

Ez alkalommal, a nemzetközi megmérettetésre készülve egy új kétsorost is kieszeltem:

With us my father was the genuine slammer.
My mother was not. So he often slammed'er.
azaz magyarul kb.:
Nálunk a fater volt az igazi szlemmer.
Verte is anyámat, még csak nem is szemmel.

-----
Támogatók: Magvető, Ulpius-ház, és a már régóta nem tilos Tilos Rádió