HARANKAS

Ősz van. Megérett kedvenc gyümölcsöm, amit Egyiptomban ismertem meg "szitt al-masztahijja", azaz "rejtőzködő hölgy" néven. Íze, mint az egresé, csak kicsit édesebb, illatosabb, és NEM SZŐRÖS!
Most nálunk Physalis (ehető földicseresznye) néven árulják.
Magyarországon (pl. az Erzsébet-híd budai hídfőjénél) nagyra nőtt díszfaként látható a rokona, amit vagy "csörgőfa" vagy "zsidócseresznye" néven emlegetnek, akik jobban értenek hozzá nálam. Ez jól csörög ugyan, de nem ehető.

Clerihew az öregedésre

(ma hajnali rögtönzés)

Táguló világegyetem,
távolodó csillagok.
Vagy csak hogy tompul a szemem,
vagy lassan én távolodok?

Zsuzsanna-nap

Zsuzsanna-napra (sajnos egy hét késéssel)

Tokai András

KISASSZONY HAVA, ZSUZSANNA-NAP

Mikor még élt Anyánk, Zsuzsanna,

ilyenkor indult, pár nappal előtte

a mimózavadászat.

Zsuzsa a sárga dalmát fürtöket szerette,

a fölmenők közt voltak odavalósiak,

és úgy látszik hosszan őrzik

a mimóza varázslatát a gének.


A mézes gömböcskékkel pazar ágakat

csak tavasszal lehetett kapni – drágán,

így Titi hugommal Zsuzsanna-nap előtt

nyakunkba vettük a környéket:

a Garay téri piacot, a távolabbi Hunyadit,

a Keleti előtt a sokszoknyás néniket;

keresgéltük, mi lesz a mimózához legjobban hasonló.


Aztán Zsuzsanna-napkor, reggel

előszedtük az eldugott,

kissé már megfonnyadt virágot,

amit a spájzban, fáskamrában

már úgyis régen észrevett Anyu,

és átadtuk neki a két csomag obligát Kossuthtal.

(Nem kellett volna, elszívta egyetlen nap alatt.)


Ma reggel itt a kertben elég jó

mimózapótlékokat látok,

de ott hagyom a hosszú sárga szálakat,

hagyom, hogy a bőven gyűlt harmat súlyától,

az Anyánk nemléte óta eltelt

harminc év súlyától roskadozva

pár napig még abban a hitben éljenek,

hogy valóságos mimózák,

akiket semmi pénzen

nem bír megvenni az a két ostoba gyerek.

(Holmi, 2006 március, valamint benne lesz hamarosan megjelenő Hapax legómena-Egyszeri olvasatok c. új kötetemben)

Nagy a család...

Kisaburo Tokai japán tudományos miniszter szerint azért volna jó, ha léteznének az idegenek, mert akkor talán a gyerekeket jobban érdekelné az űrkutatás. Japánnak komoly űrkutatási programja van, 2007 szeptemberében például űrszondát bocsátottak pályára a Hold körül. A Kaguya űrszonda a napokban kezdte meg működését, és máris küldött egy nagyfelbontású videófelvételt a Holdon megfigyelhető földfelkeltéről. Japán 2020-ra azt tervezi, hogy embert küld a Holdra. Igen ám, de a nagyszabású űrprogramhoz okos és ambíciózus tudósokra is szükség lesz, sőt, nem árt, ha a szavazók is támogatják az efféle kutatási programokat. Márpedig a japán gyerekeket nem nagyon érdekli az űrkutatás. A miniszter szerint az olyan filmek, mint Steven Spielberg 1982-es klasszikusa, az ET, sokat segítenek abban, hogy a gyerekek érdeklődjenek az űrkutatás iránt, és akár például űrhajósok akarjanak lenni.

A miniszter annak apropóján nyilatkozott, hogy pár nappal korábban egy ellenzéki képviselő azzal a követeléssel állt elő, hogy a kormány erősítse meg az UFO-k létezését. A kormányszóvivő annyit mondott (az újságírók nagy derültségére), hogy ő személyesen hisz bennük. A miniszterelnök azonban visszafogottabban nyilatkozott, mondván, nem tudja megerősíteni az UFO-megfigyeléseket, ugyanakkor a védelmi miniszter azt mondta: nincs rá ok, hogy elvessék a földönkívüliek létezését, és mérlegelni fogja, mi volna a teendő, ha Japánban leszállnának.

Mi volt az Ezüstkor?

Kenyeres Zoltán egy 1992-es tanulmányában megmondja a tutit.

kenyeres.zoltan.googlepages.com/ezüstkor - 138k

Üres a strand. Vége a nyárnak

Zajlik a túlélőtábor

Pár napja Danival, Ricsivel és Csabával csak a túlélőtábor közös Naplóját írjuk, mint a rendszerváltás előtt az akkor még egyetértő legények. Tartalma maradjon a MI TITKUNK!

MEGJEGYZÉS: AKI DARCIT ÉS RICSIT IS LÁTNI AKARJA SZALONNASÜTÉS KÖZBEN, KATTINTSON A JOBBOLDALI KÉPRE!