Vendégszöveg: MÜPA, halmazati bűntény, világzene, rossz angolság

Kedves T-Bandy!

Tegnap voltam a MÜPÁ-ban(jó nem akarlak szivatni- de tényleg, naaa-, mint FŐVÁROSSY a szegény premvidékit, Rákosborzasztó és Rákosrettenetes után valahol), és ott a hangosbemondó, miután megkérte a nagyérdeműt angolul is, hogy kapcsolja ki a mobilját befejezésül azt mondta:Thank you for understanding.

Egyébként jazz lett volna, ha ez a hülye mai világ ki nem találta volna a világzenét(világ proletárjai egyesüljetek!Pardon Dresch M igen jó, de sztem nem az előző, de Lajkót már megetették, meg néhány széphangú, valamikor kedves ábrázatú asszonynép népdalénekesünket).

Jazz és az É-Afrikai zene együtthangzását volt hivatott prezentálni(baráti népek találkozója) az előadás, melynek első részében négy pasi adott elő valszeg É-Afrikai dallamokra kreált, meglehetősen ellentektüel múzsikát, mívesen. Amit egy arab, a fenti földrajzi helyről a saját dobjával kísért. Ha jól számoltam, akkor mindegyik számuk 5/4 környékén ritmizált, ami azért nekem is sok volt egy órán keresztül, pedig rendesen elő-elő hívom a jutyúbból  a Take Five-t az eredeti felálláson kívül is..

Na ezt túlaludtuk.

Ami persze az ilyen típusú különcködéssel együtt jár, az az instrumentumok kiválasztása, valamiféle lant, amit persze a néprajzosokon, bocs etnográfusokon kívül még senki sem látott, oszt villanyosgitár(obligát), a fent említett dob, meg basszus klarnét(mifelénk csuráknak ejtik). No ez utóbbi oly hosszú vala, hogy tartóra kellett állítani, hogy a pikuláló megtarthassa.  Megjegyzem a cimbora elég jól kezelte masináját.

Na szünet után bejött először egy négyes, direkt nem írom le ellentektüelül, nehogy fennyenkedésnek tartsad, messzi Ámérikából, három fekete meg egy fehér a zongoránál(zongora-dob-bőgő-szaxi, klasszikus) Azé’ biztos, hogy onnan valók voltak, mer egy szavát sem lehetett érteni a szakszis főnöknek, aki buzgón magyarázott. No ezek bemutatták, milyen lehet az igazi New Orleans-i hang mi New-York-ivá szublimált. Hát fergeteges volt. Én még így szemtől-szembe, akár face to face, nem hallottam ilyen múzsikát, csak főleg fekete lemezekről, na jó, meg a jutyúbból l. mint fent. Persze, mint később kiderült tudnak ők cool-ul is. Na így ringattám magam, mikor belópódzott egy ősz szakállú feketet arab bárd, kezében egy gyerekek által készített hegedűféle, ,(persze elektromos csak az u ptodate kedviért),vonyó nélkül, biztos ott a teve dívik csak, meg három másik fiatal, kezükben valami fémes csörgővel. Ezek, mikor a négyes elkezdett játszani bele-bele kurjongattak a zenébe, zörögtek a zörgőjükkel, meg erőst mozogtak, afféle bár sohsem láttam, de leginkább ősmagyar sámántácra hajazóan.( L. esetleg Tamkó Sirató Károly: ’Fenn a hegyen, körbe körbe, tűztáncot jár három törpe..)

Aztán egyikük kivált, s mintha Mojszejev bátyó trupp-jából lépett volna ki, guggolva, erőst rugdalta széjjel lábait, ami persze elég nagy kunszt volt, de az előzőekben leírt muzsikához aligha illett. Ez a művelt népnek igen tetszett, én meg félhangosan mérgelődtem. Ja még valami, gyolcsból köntös, meg nadrág volt rajtuk, meg csúcsos fejdíszt viseltek, meg ha jól emlékszem mintha efódhoz hasonló is lett volna a nyakukba akasztva.(Persze, lehet mindez authentikus, nem tom.) Nekem az volt az érzésem, mintha egy elegáns helyen, a művelt fennsőbbrendű intelligenciához való tartozásomat avval kellene kimutatnom, hogy társaságukban az  általuk finomnak tartott fűszeres kelkáposztafőzelék-marhapörkölt(csakis  puha lábszárból)-vaniliás+epres pudingot( mint a fúziós konyha csúcsát, mondjuk) rettentően élvezem.

Hát egy frász nekik. Elcsesznek mindent ezek a buták. Sajnálom szegény ámerikásokat, hogy a biznicc érdekiben így el kellett adniuk magukat. Meg a meghrebeket is.

Külön-külön igen, de együtt…

Ami halmazati bűntény, hogy a 16-fik sorban ülvén a fszten, a fülem majd szét repedt. Mert az a barom szokás járja ma, hogy mindent a tutti fölé kell hangosítani.  S mivel a hátunk megett volt a csodasztal,  ahol ezt három, sztem botfülű, intézte, az est végén még jól le is hordtam őket, hálából.

A St. Theresat, meg csak úgy küldöm, esetleg okulásul.

Ideges

 Fel!Támadunk- betenni!

I

-----Original Message-----
From: Tokai András [mailto:tokai@externet.hu]
Sent: Saturday, March 06, 2010 8:11 PM
To: máthé dénes
Subject: Re: tegyem, vagy ne tegyem

Köszönöm!

Hát izé, köszönöm a kérdést! A szöveg tulajdonképpen az  BKV-shoz kapcsolódott, meg arról, hogy tulajdonképpen mire is kelletett háromszor (dreimal) a Rigó utca elé alázkodnom, míg kétszer 20 poén után, nehezen, ohne ásszal, utoljára (drittenmal) elértem a papírt adó szintet. Tulajdonképpen a köztünk szolgált nyelvszakosoknak, jelesül persze az angolosoknak, közöttük is a fordítgatósoknak, szólt. Úgy általában, pedig a Csokonai igazságát, l. idézett vers látom, manifesztálódni.

Vissza a tényekhez.

Az előzenét (tehát a nyakig ellentektüelt) az Anourar Brahem nevű formáció okozta, az ámérikás jazzt Archie Shepp adta, hozzájuk csatlakozott aztán Dar Gnawa. Na mint olvasom, az ámérikások, már jártak kis hazánkban, és akkor Dresch Miskával tettek is valamit közösen (Hungarian Bebop 2002).

No ez az ámérikás, az ismertető szerint, már régolta (60-as évek) érdeklődik az ősi szülőföld zenéje iránt, így hát a kapcsolat, amit később e világzenei motívum is erősített. Megjegyzés: ennyire öregnek nem látszott.

Dreschéket (igen fáin volt) a Fonóban hallottam, mikor sokadmagával jótékonysági koncertet adott, pár éve. A jótékonyság az erdélyi, augusztusi árvízben 90%-ban lerombolódott székely falu (jelesül Erdővidék) Bikafalva újjáépítését segítette. E koncerten fellépett, még pl. Herczku Ágnes(csak magyar népdallal) is. A falu felépítésében részt vett egy építőmérnöki, építész egyetemista had, innen Bp-ről, olyanok, akik még templomot nem láttak belülről.(Ja a szervezésben motor onokahugom férje ref.lelk. pásztor volt.) Egy évvel az árvíz után, már csak egy sérült ház maradt. S.D.G.

Na döntsön kend!

Ideghes

Ps, másodjára is rosszul írtam, jó : Thank you for your understanding!

Kedhvesh Ideghes!

Kösz a kiegészítést. A T-üteg blog ugyan halódik, de szerintem ennek az érdekes beszámolónak és eszmefuttatásodnak már semmi köze az egykori börgöndi dolgokhoz.

Ha nyitnál saját blogot, abban lenne a helye. Mért nem nyitsz?

Ha mégse akarsz (vagy tudsz egyelőre) saját blogot nyitni, engedelmeddel vendégszövegként belerakom az enyimébe. Ott már annyi és annyiféle marhaság van, hogy pont beleillik.

Na, várom válaszodh.

Üdvh: Thokai Bhandi