Na, azért persze vers is....

Egyszemélyes menet


Mit mondtam eddig el, Prométheuszt
csepülve magán magányom örvén,
bámulva dőlő kolosszusok tövéből?

Kit érdekelnek biblikus példázataim,
túlhagyományos, balkézzel írt gúnyverseim,
vagy Antonio Broccardo előlem is
eldugott balkeze?

Nem keltek föltűnést hacsak
sétáim idején nem, szürkületkor,
mikor a tévészünetben ablakon kinézők
egyszer csak ott látnak haladni
Buda vagy Pest utcáin
egy körülbelül felénél fölnyitott,
egyetlen példányban írott verseskönyvet.

Ha úgy esik, hogy végleg magam maradok,
meg ne sajnálj. Ne értem hullasd könnyed.
Elválik: élre- vagy félreállni könnyebb.
Hacsak nem egyszemélyes menet vagyok.

(Ezt a réges-régi versemet, amit a Hapax összeállítgatása közben egy '80-as évek-beli kupacban találtam, joggal, joggal sem? máig érvényesnek érzem "költészetemre", mellyel, ha költőbarátaim ritkásan voltak, vannak is, mindenféle csoportosulásból mindeddig kimaradtam.)

A hermelines hölgy fekete háttere

Szír barátommal és festőnő feleségével meg kellett néznünk a Botticelli-Tiziano kiállítást is a Szépművészeti Múzeumban. Fantasztikusan szakértő vezetést kaptunk magától a kiállítás rendezőjétől, Tátrai Vilmos barátomtól. Megbeszéltük közben, hogy nekem már jó néhány éve, a krakkói Czartorisky Múzeum nyomasztóan sötét és alacsony mennyezetű termeiben is feltűnt Leonardo Hermelines hölgyének különös fekete háttere. Tátrai megerősítette gyanúmat, hogy a röntgenfelvételek tanúsága szerint a háttér egykor színes tájat ábrázolt, azonban a finom hátteret valamikor ilyen brutálisan feketére mázolták. Ahogy a folyamatosan sárguló Mona Lisához sem, ehhez sem mernek a restaurátorok hozzányúlni. Legalább arany hátteret festettek volna neki, mint az ikonoknak... Mindegy, ilyen gyászosan jobban is illett a párás, barátságtalan őszi naphoz. Ahmed nemsokára visszamegy Damaszkuszba, és ragyogó napsütésben hozzáfog az olivaszürethez. Ő egyébként nem Leonardóért, hanem Raffaellóért rajong.

A Pátria-vitrin kinézete

Egy iwiw-es fórumon (A legvidámabb Barack) Pécsi Marcell, ködlámpás barátom írta:

ál-népdal neves elődök útmutatása nyomán

sej Trianonban csak két torony látszik
a szájamban 32 fog játszik
honderűmet váltom mélabúra

a capella: énekeljük újra

Pécsi Marcell (Cseszlovák)-nak küldöm Trianon-vitrinemet, hogy ne busongjon. Igaz, még csak május 19. van, de majd június 4-én megismételjük. (Kéziratban maradt, 1990-91-es Fekete Könnyv-emből)