2011. december 21., szerda

Régóta ( túl rég óta) íródó Titusz-regényem mottója

Ezzel kívánok az erre hajózóknak szép Karácsonyt:
.

.

Titusz sztéléje
(Pál apostol Tituszhoz írott levelének Károli Gáspár által adott 
múlhatatlan gyönyörűségű fordítása nyomán...)
                                      
MERT SZÜKSÉG FEDDHETETLENNEK LENNI,
NEM VAKMERŐNEK, NEM HARAGOSNAK,
NEM RÉSZEGESNEK, NEM VEREKEDŐNEK,
NEM NYERESÉG UNDOKUL KÍVÁNÓJÁNAK.
HANEM GAZDÁLKODÓNAK,
JÓKNAK SZERETŐJÖKNEK,
MÉRTÉKLETESNEK, IGAZNAK,
MAGA TÜRTETŐNEK.
VALÁNK RÉGENTEN MI IS BOLONDOK,
HITETLENEK, TÉVELYGŐK,
KÜLÖNB-KÜLÖNB KÍVÁNSÁGOKNAK ÉS GYÖNYÖRŰSÉGEKNEK SZOLGÁIK,
GONOSZSÁGBAN ÉS IRIGYSÉGBEN ÉLŐK, GYŰLÖLSÉGESEK ÉS EGYMÁSNAK GYŰLÖLŐI.
DE MINEKUTÁNA….

2011. december 17., szombat

Költők Karácsonya. Vigasztalás és reconciliation

Tegnap az Írószövetség "Költők Karácsonya" rendezvényén elmondtam életem egyik legrövidebb versét.
.

Esővígasztaló


.
Eső, te kis esőcske,
mit szemerkedel?
Hisz oly könnyű vagy,
hogy e bódulat-
ban nem is esel;
           - e m e l k e d e l.
                       

.
Nagy tapsot kaptam. Úgy látszik szükségünk van vigaszra.Az asztalnál: Alföldy Jenő, Czigány György, Turczi Isván. Baloldalt háttal dupla kabátban üldögél Kabdebó Lóránt.
Vigasztalásról jut eszembe. A Blogger profilom angol változatába régebben ezt találtam írni: Hungarian poet, writer, meditating on passing time and reconciliation.- Igaz, ez utóbbi szó inkább (ki)engesztelődést jelent. No arra még nagyobb szükségünk volna. Szép Karácsonyt mindenkinek!

2011. december 11., vasárnap

2011. december 7., szerda

Haiku-verseny

Második lettem a Japán Alapítvány haiku-versenyén ezzel a munkával:
.
Holdas papír-táj
Tollászkodnak a kandzsik,
s nézd, fölrepülnek.
.
Ha a bírálók a másik beküldött művemet is mérlegre teszik, a "legravaszabb rím két egymást követő haiukuban"-kategóriában talán az I. díjat is megérdemeltem volna.
.
(Basó Csatamezejére, amit Franyó Zoltán fordított)
Mohácsi holt táj.
Vitézek vagy akindzsik
álmát kaszáljuk?
.
Újszülöttek kedvéért:
kandzsi= a kínai írásjelek japán neve
akindzsi= portyázó, fosztogató török katonák a Hódoltság idején

A kis ikebana-csokrot rögtön átadtam Flórának, aki oly türelmesen
viseli kancsi kandzsizásaimat.
Posted by Picasa