Titusz, a jófiú. Lineáris regény helyett, ahol az idővel kell birkózni, - hullámlovaglás az időn. Nem én találom ki, persze. Ezt csinálja Joyce, amikor 1 napot nyújt szét hatszáz oldalra, ezt Örkény, amikor 1 percbe sűrít életeket, sorsokat, filozófiákat. Ezt Déry az Ítélet nincsben, és még ezer „modern regény”
Tandorinak egy levélben, amit születésnapjára írni készülök: jó, hogy Szép Ernőn lovagol, és Nemes Nagy Ágnesen nőtt föl, Újholdasok és Pilinszky közelében, de nem mégis Kassák és Duchamp mentén halad? Tolnai Ottóval együtt. És mit csinálnak a fiatalabbak? Alig ismerem őket...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése