Egy iwiw-es topikon ma reggel Gergely Ágnes neve került elő, akit a '80-as években a Nagyvilágnál ismertem meg.
Akkor elbüszkélkedem limerickjével, amit Aranykor, ezüstkor, vackor című kötetemre válaszul kaptam tőle:
Tokai Andrásnak
Egy alexandriai Erdélybe’,
aki pávatáncot járt a pernyébe’,
így dalolt: Kavafisz!
Maga él? Maga hisz?
Mibe? Alexandriába? Erdélybe?
Szeretettel gratulálok, írjon többet Frazernek*.
2007. január 10. Gergely Ágnes
* Frazer pedig úgy jön a képbe, hogy kötetkém Az Aranyág sztéléjével kezdődött:
Az aranyág sztéléje
(Frazernek, Jakobsonnak, magamnak)
A TÓ MÖGÖTT AZ ERDŐ SŰRŰ
A SŰRÜBEN AZ ARANYÁG
KIRÁLYKÉNT ÉLNI HALNI KÖNNYŰ
CSAK MEG KELL ÖLNI A KIRÁLYT
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése