A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gömöri György. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gömöri György. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. január 29., péntek

Ismét Open Reading a Bajza utcában







A Magyar Írószövetség költői szakosztálya, ezúttal az Első Magyar Versszínházzal együttműködve új Open Reading sorozatot indított minden hó utolsó csütörtökjén.
Első vendég januárban: Szőcs Géza. A vendég vendége: Stiller Kriszta (aki éppen szül, így cizellált műveit Talján Marianntól, az EMV versmondójától hallottuk).
A képeken : Szőcs Géza Turczi Istvánnal és Wiegmann Alfréddal (az írószövetség, illetve a versszínház részéről), valamint Fekete Kovács Kornél, aki trombitájával hangulatot adott. A Szőcs és Stiller versek után a műsor második része volt a "nyitott". Fölolvasott az Angliában élő Gömöri György, (az egyik képen az asztalnál ülő Szűcs Gézával beszélget), Miklya Zsolt, Payer Imre és még sokan mások. Én egy Deák Lacira emlékező verset olvastam. (Az elárvult Orpheusz Kiadó ajtaján egy szál virágot, az asztalon bort és pogácsát, a falakon pedig az aktuális képkiállítás képeit találták az Open Reading résztvevői.)

Tokai András: A nano-poétika alapkőletétele
(Deák Lászlónak ajánlom)

Egy repedt, deres
szürke kő körül
megtelepül
a zöld moha.

Figyelj te is
a repedéseidre,
ostoba!

Két barna spóra-szál,
két mikroszkópikus
nád-buga
a miniatűr, plüss
kertben áll.

Ne légy túl büszke
nagy megfigyeléseidre,
te szamár.

Idesüss:
akármi befér a réseidbe,
melyek meg vannak bontva már...
………………………

(Az Orpheusznál megjelent Aranykor, ezüstkor, vackor c. kötetemből)

2009. szeptember 13., vasárnap

A Költészet vására




Voltunk a Gödörben a Költészet vásárán. Csendes szombat délután lett volna, ha az Erzsébet téren épp nem vörös festékkel véresre kent arcú zombik rohangásztak volna. Délután 4 még matiné-időpont, de azért ott voltak a fellépő költők, és rajtunk kívül is legalább egy tucat fizető néző is. Kicsit berzenkedtem, hogy nincs nyugdíjas jegy: úgy látszik a költészetből vagy annak kedveléséből nem lehet nyugdíjba menni.A lendületes, ám néha pontatlan Lackfi János volt a disc-jockey, aki sorban bemutatta, majd felolvasására buzdította Deák Lászlót, (műsoron kívül Gömöri Györgyöt), a mamáját: Mezey Katalint, majd végül L. Simon Lászlót. A közönség soraiban ott volt Papp Tibor, az egykori legendás Párizsi Magyar Műhely egyik alapítója is - sajnos a sötét Gödörben vacak kis fényképezőgépem csak ilyen elmosódott képet tudott róla és a kezeit épp összetevő Deák Lászlóról produkálni. A képeken sorban: Deák, Gömöri, Mezey és Lackfi, L. Simon és Lackfi, Papp Tibor és Deák, valamint a közönség, középen Flórával, feleségemmel.