Erről a sashalmi kertről már sok vers született. Most egyet, áhitatosat így vasárnap reggel, az Aranykor, ezüstkor, vackor c. 2006-os kötetemből, amelyik az Orpheusz Kiadónál jelent meg. A múltkor még volt egy utolsó példánya az Írók Boltjában. Vegye meg valaki, akinek ez tetszik:
Lassú, rejtelmes
Ahogy egy pászma elvonul
a gádortól a gesztenyékig
Súrlón simító fínom ujjak
a dolgok hámját megbecézik.
És mintha tényleg tetszene neki
amit hat nap alatt teremtett
az összes rücsök a betonjárdán
egyenként ragyog és színeket rezegtet.
Valami földöntúli fény van itt
az rezgeti néma csendben és simítja
az út lazán terített színes kavicsait.
Ezen a hosszú, fényes úton járjál.
Aztán a ritkás diófalombok
közt gyere beljebb a lugasba,
gyere csak beljebb, ritkán vagy itt,
és vígasztalj, hisz van hatalmad arra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése