Egy régi Vas István-levél, amiben szintén fölbukkan Radnóti az ő ifjúkori "kraftausdruck"-jaival.

Vas István, Szentendre, 82 június 1

Kedves Barátom,

         mindenekelőtt köszönöm a Csacsacsát: nemcsak megtisztelő, hanem szép is, jó is. Mentségemre: még mielőtt idáig értem, azt gondoltam: ez alighanem jó kötet lesz. Sejtésem beigazolódott: jó kötet, jó költő.

         Persze, ha valaha írnék rólad (nehezen olvasható javítás: rólatok? T.A.), fölhoznám kételyeimet is. (De ne félj, nem fogok rólad írni.) Verseidben sok a véletlenszerű elem, tétován megválasztott szó, szórend. Ugy is mondhatnám, sok benne a kisérletezés. Ezen Te talán meghökkensz, mert a „kisérletezés” fogalmát ( a költészetben) rendszerint a szertelennel, zavarossal kapcsolják össze. Holott – ezt csak utólag látom – az én ifjúkori hexametereim épp olyan kisérletező jellegűek voltak, mint Radnóti avangardos kraftausdruckjai.* A Te mesterkéltségeid (lám, lámcsak és hasonlók), a választékosságod mind még kisérlet. De a legkisérletezőbb, legbizonytalabb (sic!) darabodat is sajnálnám kidobni, mert majd mindegyikben van valami, amiért kár volna. Legjobb példa a jelenségre a Földalatti utazás. Bravurosak és költőien sajátságosak a „ragyam” szavak benne, de formai kudarc, hogy nem tudtad őket végig vinni, hanem kénytelen voltál a direkt nevekre fanyalodni. De az egész olyan jó, hogy az ember elnézi ezt a hiányosságot.

         De azért felsorolok néhány verset, amelyik véglegesen, közvetlenül és természetesen fogadtatja el magát: A Szfinx megmutatása, Ideiglenes emlékmű anyámnak, a szép Nagy István vers, Anyám utolsó fényképét nézve, Márványtábla a Pimodán falán, Keserű, kis igazság, Sirályok töltekezése, Igazat szólni stb., Lobogj nekem is, Rézkarc, Nászdal, Asurnaszirpál ötlábú bikái.

         A mottó – népdal* az elején – igazi, nem Te találtad ki?

         A címet nem helyeslem – öngól. Az utószó értelmetlen, sőt fölösleges.

         A kéziratot legközelebb beviszem a kiadóba – majd alkalomadtán érte jössz. Addig is minden szerencsét kiván

                                               szeretettel             Vas István

-----

*Kraftausdruck= erőfitogtatás, kunsztozás. Milyen érdekes, hogy Vas ezt a német főnevet a magyar levélben kisbetűvel írja.

A versek pedig, illetve az 1986-os Ideiglenes emlékművek c. kötet, ami a Szépirodalminál jelent meg, olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/04400/04409/

* És a népdal, amit Vas esetleg az én leleményemnek nézett:

„Hej, tavasszal, kihajtáskor
Minden pugris lehet pásztor.
De majd ősszel, számadáskor
Az a pásztor, aki számol.”

(Népdal)