Talpra, magyar!

Márta lányom, aki ha jól emlékszem, egy Radnóti nevű nőgyógyász hazafias buzgalmából pont Március 15-ére született meg, már egy Panni nevű saját kislánnyal büszkélkedhet, akinek nem volt ilyen támogatója, úgyhogy ő
14-én született, ráadásul áprilisban. Isten éltesse őket sokáig!

Egy régi Vas István-levél, amiben szintén fölbukkan Radnóti az ő ifjúkori "kraftausdruck"-jaival.

Vas István, Szentendre, 82 június 1

Kedves Barátom,

         mindenekelőtt köszönöm a Csacsacsát: nemcsak megtisztelő, hanem szép is, jó is. Mentségemre: még mielőtt idáig értem, azt gondoltam: ez alighanem jó kötet lesz. Sejtésem beigazolódott: jó kötet, jó költő.

         Persze, ha valaha írnék rólad (nehezen olvasható javítás: rólatok? T.A.), fölhoznám kételyeimet is. (De ne félj, nem fogok rólad írni.) Verseidben sok a véletlenszerű elem, tétován megválasztott szó, szórend. Ugy is mondhatnám, sok benne a kisérletezés. Ezen Te talán meghökkensz, mert a „kisérletezés” fogalmát ( a költészetben) rendszerint a szertelennel, zavarossal kapcsolják össze. Holott – ezt csak utólag látom – az én ifjúkori hexametereim épp olyan kisérletező jellegűek voltak, mint Radnóti avangardos kraftausdruckjai.* A Te mesterkéltségeid (lám, lámcsak és hasonlók), a választékosságod mind még kisérlet. De a legkisérletezőbb, legbizonytalabb (sic!) darabodat is sajnálnám kidobni, mert majd mindegyikben van valami, amiért kár volna. Legjobb példa a jelenségre a Földalatti utazás. Bravurosak és költőien sajátságosak a „ragyam” szavak benne, de formai kudarc, hogy nem tudtad őket végig vinni, hanem kénytelen voltál a direkt nevekre fanyalodni. De az egész olyan jó, hogy az ember elnézi ezt a hiányosságot.

         De azért felsorolok néhány verset, amelyik véglegesen, közvetlenül és természetesen fogadtatja el magát: A Szfinx megmutatása, Ideiglenes emlékmű anyámnak, a szép Nagy István vers, Anyám utolsó fényképét nézve, Márványtábla a Pimodán falán, Keserű, kis igazság, Sirályok töltekezése, Igazat szólni stb., Lobogj nekem is, Rézkarc, Nászdal, Asurnaszirpál ötlábú bikái.

         A mottó – népdal* az elején – igazi, nem Te találtad ki?

         A címet nem helyeslem – öngól. Az utószó értelmetlen, sőt fölösleges.

         A kéziratot legközelebb beviszem a kiadóba – majd alkalomadtán érte jössz. Addig is minden szerencsét kiván

                                               szeretettel             Vas István

-----

*Kraftausdruck= erőfitogtatás, kunsztozás. Milyen érdekes, hogy Vas ezt a német főnevet a magyar levélben kisbetűvel írja.

A versek pedig, illetve az 1986-os Ideiglenes emlékművek c. kötet, ami a Szépirodalminál jelent meg, olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/04400/04409/

* És a népdal, amit Vas esetleg az én leleményemnek nézett:

„Hej, tavasszal, kihajtáskor
Minden pugris lehet pásztor.
De majd ősszel, számadáskor
Az a pásztor, aki számol.”

(Népdal)

Van néhány levelem Vas Istvántól. Az egyik Radnóti-bélyeggel

Vas Istvánnal - hála Istennek - még az internetes, ímélezős, fészbukkon, iviven üzengetős idők beköszönte előtt
volt szerencsém jó pár mára kuriózummá vált, kézírásos, valódi postai levelet váltani. Néha még telefonon is beszéltünk, sőt megengedte, hogy  meglátogassam, előbb az Európa Kiadó sötét udvari szobájában, majd az akkor még Groza Péter rakpartnak nevezett ( mára mi is lett :Várkert rakpart ? 17.,  a Szántó Piroska-Vas István emlékmúzeum) Duna-parti lakásában, az Erzsébet-hídnál, rögtön az akkor még büdös szennyvizet hömpölygető Ördögárok fölött.

Itt van néhány levél. Az egyikre az Öregúr ( akkoriban, a hetvenes évek végén, nyolcvanasok elején,  pont kétszer annyi idős lehetett, mint én) nyilván nem véletlenül- Radnótis bélyeget ragasztott.

Márta lányom születésnapja

Nekem dupla ünnep mindig a Március 15.
Petőfin, Kossuthon és Széchenyin (meg az aradi Tizenhármon) kívül Márta lányom születésnapjára emlékezem, amihez ugyan Petőfinek már alig volt köze, de rémlik, hogy a szülészorvos Radnóti volt, magára a nagy eseményre pedig a Vas (István:)) utcai Kórházban került sor. 1975-ben nagy influenza-járvány dúlt, négy napig nem engedtek be Mártikához. Remélem, az idei enyhébb influenza megengedi, hogy négy napnál hamarabb személyesen is gratuláljak neki.
Isten éltessen sokáig, kedvenc kislányom, Márta!
(Hogy sértődés ne legyen, ahogy szoktam, leszögezem: kedvenc nagyfiam Matyi, kedvenc kisfiam pedig Miklós...)
A képen Márta Panka lányát, kedvenc lányunokámat hintáztatja márciusi hóban, hogy egész évben ilyen szépek és vidámak legyenek/maradjanak mind a ketten.

Radnóti a PIM-ben, Baka István életmű

Ezt írja a Petőfi Irodalmi Múzeum archívumában dolgozó régi barátom, Gáspár Gyuri:
Blogodat olvasgatom.
Tegnap 1/2 8-ig követtük az eseményeket Jutkával, aztán haza kellett
mennünk. Csapody Tamás szenzációs előadást tartott Radnóti, és más
magyarok bori létéről, a menetelésről, útvonalról. Sok levél- és
adattárat bejárt ebben az ügyben, nem egy országban kutatott.
Fantasztikus eredeti dokumentumok, és mostanság készült képek; profi
volt. A közönségben még volt egy egykori munkaszolgálatos társ, idős
öreg úr. Amúgy szerintem nem olvasható, csak mi rögzítettük, de lehet,
hogy csak hangban, mivel a "műszak" nagy része a ma megnyíló - túlzás
nélkül: nagyon különleges, szép - Kazinczy kiállítás előkészítésén dolgozott
Jövő héten 3-án 18-kor lesz a könyvhét keretében egy
Baka-műfordítás-kötet bemutató, ami az életmű-sorozat utolsó darabja.
Persze a többi műröl is szó esik egy kerekasztal beszélgetésen. Lesz
zene, meg felolvasás is, avatottakkal. Küldök meghívót. Gyertek, ha tudtok.