2010. március 21., vasárnap

Slam Poetry a Sirályban




Megvolt a tegnap este, "visegrádi országokból" érkezett zsüri, akik sajnos nemcsak magyarul, de angolul se igen tudtak. A 17 beharangozott versenyzőből 3-4 amerikai el se jött, aki amerikai eljött, elég béna volt, egy nagyon jó nigériai gyereket meg diszkvalifikáltak, mert zenére adta elő törzsi hangzású kitűnő számát. Végül győztek a hivatásos repperek, a fantasztikus Busa Pista DJ, egy nála sokkal hosszabb gyerek, akinek nem sikerült megjegyeznem a nevét, jó volt Matits, legjobb egy kis cseh lány, akiben a közönség is, én is a színésznői képességeket díjazta.
Nem jutottam az első ötbe - nem sok híja volt, vagy talán semmi, mert a számolás se ment valami jól az önkéntes számolónak, aztán nagy volt a füst is, az elhúzódó második rész előtt hazajöttünk. Még a szomszédék macskáját is be kellett ereszteni a lakásba.
Gyukits a Tilos rádióban is, meg az esten is sokat beszélt a slam amerikai eredetéről, Hogy mi ez az egész slam, arról legérzékletesebben egy jó egy éve megjelent Népszabadság-cikkben olvashatni:
http://nol.hu/kult/lap-20090406-20090406_2-18

Az első képen Gyukits csitítja a közönséget, aztán a közönség Flórával, velem, egy jó vastag pinceoszloppal - micsoda házak, micsoda pincék a Király utcában! megnéztük a Pekáry házat, ahol Krúdy lakott, de több Pollack-ház is van- fele puccos, fele lepukkant- , aztán én, mint óvatos szlemmer.

1 megjegyzés: