2008 áprilisi Litera.hu Netnaplómból:
Napközben valamikor megjött a postás is. Nem fogják elhinni: mifelénk mostanában naponta kétszer jár a postás. Igaz, főleg számlákat kézbesít, amikről legjobb nem beszélni. De ma hozott egy jó nagy borítékot is, amiben Papp Árpád küldte el Kaposvárról a Búvópatak különszámát. Öreg barátom, aki még nálam is sokkal nyugdíjasabb, és szerencsésen túlesett a harmadik szívműtéten, az egyik olyan ritka hazai költő, akit Európában is sokfelé jól ismernek. Közös Kavafisz-rajongásunk hozott össze bennünket. Vas István és Somlyó György mellett ő fordított először magyarra Kavafisz-verseket, de ebben a kis összeállításban az ő egyik saját verse olasz változatának címe fogott meg legjobban: Ancora una volta della poesia Vincenzo Mascaro fordításában. Magyarul így megy ez a Még egyszer a költészetről című rövid kis Papp Árpád vers:
Vakotás, gyerekkori vásárfia tükröm –
Semmi köze trükkökhöz, tükrözéshez.
Dugdostam,
elejbéd tartom, népem
Bepárásodik-e?
----------------------
…. Nekem a szemem párásodott be tőle.
(Fotó: http://somma.hu/kozelet/belfold/070321papparpad/)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése