Naplómból: "Csáthot olvasok. Ambrus Zoltánt olvasok,Asbóth Jánost olvasok - ahelyett, hogy végre Tokait írnék, az én Álmok álmodójá-mat."
Asbóth, Csáth, Ambrus, Pentelei! - és aki mindannyiukra fölhívta figyelmünket: Németh G. Béla
Na és - mivel lehet, hogy mégis költő vagyok, hagyom a prózát a fenébe, és így panaszkodom:
Tokai András:
Panaszos dal
hat- és hétszótagosokban
a Hold még fönn ragyog
a Nap már köszködik
fekete konturok
egy redőny csusszanik
az utca rózsaszín
fönn repülő dübög
biciklis közelít
kutyák vakkantanak
mint kicsi ördögök
hóvirág hajladoz
rigó szól, varju károg
öreg és rest vagyok
kávézom, füstölök
próbálok dallamot
csonk filozófiámhoz
könyöklőm máz után
lelkem mi után áhít?
csak nézem a világot
csak szánom András bácsit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése