Dugovics Titusz kisfia / kisunokája? - Quim Monzo nyomán

Egy facebookos bejegyzésem:

Heló, Laci, épp egy katalán írót olvasok: Quim Monzo: Guadalajara címmel rövid írások. Európa, Modern Könyvtár, most jött ki. A fülszöveg szerint "a katalán Örkény". Ez azért talán nem igaz, de elég groteszk. Eddig legjobban az Irodalom c. rövid írása tetszett, minden profi művésznek ajánlom, Neked is. Én most a Tell Vilmos gyerekével kapcsolatos kis sztorit olvasom (A helvétek szabadsága), majd ennek nyomán hamarosan megírom készülő regényem egyik alfejezetét, amelyben a kis Dugovics Titusz a Mátyás királytól apja hőstettéért kapott Tej falu templomtornyában próbálgatja a Fater hőstettét, csak nemigen akad vállalkozó a török szerepére. :)
-------

Különben pedig, mivel mint tudjuk: minden mindennel szorosan összefügg, Tell Vilmosról egyszer már megírtam én is a magamét, ha nem is Dugovics Titusszal, hanem a saját nagyapámmal kapcsolatban:

„Nagyapátok” - sohase Béla!- volt a múltidéző történetek tárgya, amelyek úgy kezdődtek, hogy: „gyerekek, most ezt elmondom nektek, de vigyázzatok, olyan büdös kommunista világot élünk, hogy ezeket jól megjegyzitek, de nem beszéltek róla soha, senkinek”. Nem sok fénykép maradt nagyapánkról. Volt ez a hiúzos, volt egy, amelyiken rövid, tüskés szakállal, profilból látszott, fiatal erős ember, mint a magyar kártyán,- mért magyar?, mikor csupa svájci hősök: a Rudenz Ulrich, a Fürst Walter, a Tell Vilmos, vékony, döntött zsinórírásos betűkkel. Később láttam egy Hemingway-képet is, ami Nagyapátok szakállas fényképére emlékeztetett.
Ha rövidebb mese ígérkezett, akkor én a magyar kártyából, ha hosszabb, akkor a két paklis römi-csomagból építettem mese közben a kártyaváraimat. A lányok, a két másik unoka, gyöngyöt fűztek, vagy Kicsivel mind a négyen kötött rongydarabokat fejtettünk, és a bondor fonalakból, takács-csomóval végtelenné kötve a szálakat, színenként válogatva, testes gombolyagokat készítettünk..., stb."
---
"Nagyapátok" Holmi, 2008. augusztusi szám, 1006-1008 o., fönt van a Neten is, írd be a keresőbe: Tokai András, Holmi, de olvasható lesz készülő Hapax legómena-Egyszeri olvasatok c. kötetemben is.
---
Különben mint látható, itt Helvetiában, meg a Vas megyei Tejben nyár lett, érik a ribizli. (Mennyivel nehezebb lehet egy ribizlit nyolcvan méterről nyíllal lelőni a gyerek fejéről! :))