Valami verset is... Előzetes a Hapax legómenából, készülő verseskönyvemből

Egyszemélyes menet
........................(Tátrai Vilinek, figyelmes olvasómnak ajánlom)

Mit mondtam eddig el, Prométheuszt
csepülve magán magányom örvén,
bámulva dőlő kolosszusok tövéből?

Kit érdekelnek biblikus példázataim,
túlhagyományos, balkézzel írt gúnyverseim,
vagy Antonio Broccardo előlem is
eldugott balkeze?

Nem keltek föltűnést hacsak
sétáim idején nem, szürkületkor,
mikor a tévészünetben ablakon kinézők
egyszer csak ott látnak haladni
Buda vagy Pest utcáin
egy körülbelül felénél fölnyitott,
egyetlen példányban írott verseskönyvet.

Ha úgy esik, hogy végleg magam maradok,
meg ne sajnálj. Ne értem hullasd könnyed.
Elválik: élre- vagy félreállni könnyebb.
Hacsak nem egyszemélyes menet vagyok.

Egy igazi 56-os gyerek

Van nekem egy harmadik unokám is, sőt sokkal előbb volt mint Panni vagy Kartal.
Ő Tokai Dániel Marcell. Kinek Dani, kinek Darci. Igazi 56-os gyerek!

Ősz van

Gondolsz-e néha sárga őszre?
Ki tudhatja azt így előre?
S ha tudja is, nem mondja Ő se.

További esztergomiak '56 kapcsán...

Tegnap ott voltunk a szentmihályi templomnál, mikor fölavatták Mindszenty bíboros "első köztéri szobrát". Hogy lesz-e Mindszentyből szent a katolikus egyházban, majd elválik. Egy apró csodajel mindenesetre történt: mikor a leplet levonta Erdő Péter bíboros, a hirtelen csillogni kezdő bronzszobor vállára egy tarka lepke telepedett.
Nem akarok Nabokovot játszani,aki a nagy írók közt a legnagyobb lepkeszakértő, de azt hiszem, egy Atalanta-lepke volt. Jó szeműek talán látják is a mellékelt képen.
Ugyancsak jó szem kell ahhoz, hogy az én mellemen pedig kivegye a blogolvasó - Lectori salutem! - hogy a másik képen látható parányi jelvény igazi '56-os gyártmány. Feleségem, Flóra édesapja őrizte sok-sok éven keresztül. Neki is volt köze Esztergomhoz, mint Mindszentynek, aki ott bíboroskodott, mint Feri bácsi keresztapámnak, aki ott őrizte a víztornyot. Az öreg Korda Rudolf a Garam-parti Bényben született, ahonnan jó szeműek jó időben látják az esztergomi Székesegyházat.

Keresztapám, Feri bácsi és Faludy György tiszteletére

– Budapesten Ifjúsági parlamentet hív össze… Holnap, f. hó 23-án du. 13 órára a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik.

Másnap nem kell iskolába menni. Este Bözsi már egyforintos, kitűzhető kis színes alumínium Kossuth-címerrel tér vissza. A hajtókámra tűzi. Harmadnap megérkezik Feri bácsi Esztergomból a Velorex-szel. Nekünk gyertyát, vajat, cukrot hoz, meg egy nagy oldal szalonnát. Aztán a két mankóját bedugva maga mellé a barna vászonfedelű, háromkerekű rokkantkocsiba, nagy kék füstöt eregetve maga után, elviharzik a forradalomba.

---
"Ragyogás" c. novellámból, ami benne lesz hamarosan megjelenő Hapax legómena - Egyszeri olvasatok - Úton a próza felé c. versese/prózás kötetemben. Feri bácsi együtt raboskodott Recsken Faludy Györggyel, és nagyon csúnyákat mondott volna azoknak, akik
rabtársának verseit ki akarnák tiltani az 56-os megemlékezések programjából

Torna ronda őszi időben

Ilyen ronda őszi időben, mint ma is, fordítás vagy más emberpróbáló robot közben ajánlom a következő tornát. Öltözz föl szépen, kösd föl a kedvenc ajándék holland nyakkendődet (Technische Universiteit, Delft)és míg lefényképeznek, próbálj néhány pillanatig kihúzott derékkal, mosolyogva ülni egy ...KING GYM PRO feliratú szobai tornapadon.
Íme az eredmény: Fotó: T.K.F.

Tanácsok egy versírónak. Mi a "neszme" ?

Hajrá!

A vers ilyen jöveteléről Arany Jánosnak van egy szép szava: neszme.
Ő nem fejtette ki ilyen részletesen, csak - bár ezt a forrást azóta se találom, egy egyetmi oktatóm idézte egy állítólag Tompának írt Arany-levélből - én magyarázom így magamnak...
Nesz is jön - valami motoszkáló ritmus, meg eszme is - valamiféle kósza tartalom, aztán lassan kiadja magát az ember fejében. De azért kontroll alatt kell tartani a dolgot, befogni a neszméket, mint a szaladgáló csikókat.
ÜdV. tokai András

---------------------------------------------------------
> Kedves András!
>
> Köszönöm őszinte kritikáját!
> A rímekben igaza van, de tudja ,hogy van ez: nem én írom a
> verset,hanem a vers ír engem.
> Ezért ahogy "jön a szellemből",úgy kerül papírra.
> Igyekszem nem annyit rímelni.
>
> Szeretettel es tisztelettel:Judit
> ---------------------------------------------------------
> > Kedves Judit, mivel nem nagyon érek rá, csak
> > belekukkantottam.
> > Jószándékú dolgokat ír. Nem kell feltétlenül rímelni.
> Rövid
> > verseket illetően figyelje Fodor Ákos vagy Andrassew Iván
> > haikuit.
> > Üdvözlettel:
> > Tokai András
> >
> >
> > ---------------------------------------------------------
> > > Kedves András!
> > >
> > > Láttam az adatlapján,hogy nyilvánvalóan verseket is ír.
> > > Jómagam amatőrként írok,mert a vers mély kifejeződése a
> > > benső világnak.
> > > Engedje meg,hogy a blogomból linkeljek a
> > > verseimből,megtisztel ha megnézi.
> > >
> > > http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&kat=1027&n=avea

A hathetes Kartal hosszú utazása

Legkisebb unokám, Kartal fiú hathetes. A szeme még sötétkék, az arca kikerekedett. Volt hét, hogy 60 dekát hízott. A haja viszont vörös, mint Anyámé, az ő dédmamájáé volt. Vajon ilyen szép hajszíne marad-e. Ma orvoshoz mentünk, csak rutinvizsgálatra.
Itt vagyunk először az ajtó előtt, majd a parkolóháznál, aztán megpihentünk a fafűtéses, klassz nagy kályha előtt a pilisszentlászlói házban. Vítame vas! - ez van kiírva, ahogy Pilisszentlászló, azaz Senvaclav faluba érünk, és az első házon szlovák nemzeti zászló lebeg.
Erről nincs fényképes dokumentum, úgyhogy vagy elhiszitek vagy nem, hogy meddig ér immár déli irányban Szlovákia...
Ja, mind Kartal, mind Éva, a mamája jól van, a nagypapa pedig, aki vagyok, legalább megautózta életében először az M0-ást, meg a megyeri hidat, ami közvetlenül Dél-Szlovákiába vezet. :(

Nem lehet elég korán kezdeni!

Panka unokámat (és anyukáját, Márta lányomat) könyvbemutatóra invitáltuk az Alexandrába. Igaz, eredetileg Kereszty András barátom új krimijének, a Jószöveg Kiadónál megjelent A merénylő és az érsek c. könyvének bemutatása lett volna a tét, erről csak érintőlegesen esett szó, mert mint a képen is látszik, én mutattam be Vackor könyvecskémet Keresztynek. Az érsekes könyv Cipruson játszódik, mi Keresztyvel kissé délebbre, Egyiptomban töltöttünk együtt éveket, talán ezért is lesz következő könyve egyiptomi tárgyú.
Szöveg: Tokai A., Fotók: Tokainé Korda Flóra

Szüreti limerick

Egy pillanatra – úgyis vasárnap van, bár nem szabadnap a fordításban – megszegem a fogadalmat. Az iwiw-en pár ismerősömmel egy Versverseny négy szóval című topikon ilyen kis feladványokkal szórakozunk. Ma reggeli szüret:
Megadott szavak voltak: pincekulcs, must, törköly, vincellér

Szüreti limerik

Élt egy víg vincellér Bonchidán.
Pincekulcs ment le az orrlikán.
Kihívták az orvost.
Tűnődött: – Biz csak must,
s törköly bugyogna, ha boncolnám.

-------
És aki be akar szállni, iwiwező ismerőseim közül keresse meg vagy címe alapján a topikok közt a Versversenyt, vagy Adatlapom oldalán a Fórumhozzászólásai feliratra kattintson. Egészségetekre!

Sworn to Silence - Némasági fogadalom

Kedves Olvasóim! November végéig némasági fogadalmat teszek itt a blogomon, mert épp Linda Castillo fönti című könyvét fordítom rohammunkában. Még viccesebb, hogy lehet: egyszerre, Karácsony táján fog kijönni Hapax legómena c. verseskötetemmel, melynek címlapjára - nagy szellemek találkozása - Móser Zoli barátom kísértetiesen hasonló címlapot tervezett.

A humor vígasztal szomorú napokon

Pár ismerősömmel az iwiw-en egy "Fordítsunk vicces verseket" című topikon szórakozunk.
Ma azt hiszem egész jól sikerült Coleridge egy bölcs kis kétsorosát magyarítanom:

Coleridge: Milyen az epigramma?

Nézd e kisördög verses glosszát!
Ne a korcs lábát: a villájának hosszát...

Előzmény: Bencze Imre október 5., 10:06
Samuel Taylor Coleridge

"What is an Epigram? A dwarfish whole;
Its body brevity, and wit its soul."

Mi is a költészet?

Egy régi versem végére ezt a lábjegyzetet illesztettem. Ma is érvényesnek tartom: "Meg aztán ma épp október 6-dika van. Ezért – hisz mint tudjuk, fontos nevek elsorolásánál ősibb, szebb és fájdalmasabb Poetry nincsen: KISS, SCHWEIDEL, LÁZÁR, DESEWFFY, PÖLTENBERG, TÖRÖK, LAHNER, KNÉZICH, NAGY-SÁNDOR, LEININGEN-WESTERBURG, AULICH, DAMJANICH, VÉCSEY."

ELEMI CSILLAGÁSZAT

Keresztapám, Feri bácsi névnapja. Őt már rég nem tudom köszönteni, a ma hajnali teliholdat köszöntöm ezzel a kicsi verssel(?), Ferenc barátaimat, meg Ahmed barátomat, aki nem Feri, de csillagász, és a napokban sok év után megjött látogatóba Damaszkuszból.

A Hold a Nap után jár,
jobbra, mint az óra mutatója.
Nagy ritkán éri be,
a dolog csalóka,
s mindig - fogyatkozóba.

Unokáknak
egy levegőbe emelt
nagy, ócska vekker
balra forgatásával
szoktam demonstrálni
Hold- és Napjárást,
illetve hogy mit művel a Föld,
és akkor
még nem is beszéltünk
lassú nyájáról a csillagoknak...

Salzburger Hop on, Hop off*, azaz salzburgi ugra-bugra

TOILETTEN-DOKUMENTATION. Egy ugyanazon táblán, kétfele mutató nyíl igazítja útba azokat, aki a - nem ám berchtesgadeni, hanem eufemisztikusan "ober-salzbergi"-nek nevezett parkoló vendéglőjénél testükön, avagy lelkükön kívánnak könnyíteni. A toilette-ről tudjuk, hogy micsoda: itt 50 eurocentért testünk terheitől; a Dokumentation ugyancsak félreeső, nemrégiben közös berlini-müncheni vállalkozásban, ám mégis főleg a "bajor Szabadállam" költségén létesített szerény kis beton-üveg épületben 3 euróért dokumentációs kiállítás keretében szabadulhatunk meg attól, amiről immár hangos szóval senki nem beszél: a hitleráj lelkünkre rakódott terheitől. Innen jól látszik különben, ahová további eurókért különautóbuszal föl is lehet menni, a Führer egykori vadászházikója, amit Martin Bormanntól kapott ajándékba 50. születésnapjára. Annak a magaslatnak a neve sem Berchtesgadeni Sasfészek immár, hanem "Kehlsteini történelmi kilátópont".
Újbóli felszentelésének 50. évfordulóját ünnepli éppen, fergeteges búcsúval és csinnadrattával,szeptember közepén megkezdett Oktoberfesttel a salzburgi Dóm is, ahol Mozartnak karnagyi minőségében jelenleg ( és már közel húsz éve) magyar utódja van Cifra János személyében.
Az ő meghívására érkezett a veresegyházi Cantemus Kórus a Dómba latin- és magyarnyelvű egyházi dalokat énekelni, mi meg Flórával a bérelt busz üres helyein.
Mindezt hajnalban írom az olcsó diák- és családi szálló portáján, előttem az asztalon ( majdnem Bormann-elv) a Borkmann-elv című skandináv krimi. A címlapon vitorláscsónakok valami norvég kikötőben. Mi tegnap elektromos hajtású kishajón suhantunk, szinte hangtalanul a zöldes vizű Königseen, ahová a kehlsteini történelmi kilátópontról oly jó letekinteni. A hajócskán kék-fehér bajor zászló lobog, mint ahogy Salzburgban is több fehér-arany pápai zászlót látni a búcsú napjain, mint osztrák piros-fehéret. (Némely rendszámtáblán feltűnnek még a schwarz-gelbek is, meg a kétfejű sasok.) Tulajdonképpen hol vagyunk? Alsó-Ausztriában vagy Felső-Bajorországban? Nézőpont kérdése az egész...
A még a kelta időkben kezdett sóbányászatból meggazdagodott salzburgi erzherzogok (megszámlálhatatlan Rainerek) és erzbischoffjaik is magas erődítményükből, a Festungból szemlélték városukat és alattvalóikat. Itt egy nagy ágyúval ugyanúgy lefényképeztettem magamat, mint pont negyven éve Atkári Jánossal a londoni Towerban.
A Festung az utolsó Rainer ezredének laktanyája volt, és az ezred ugyancsak kivette a részét az I. Világháborúból. Némelyik salzburgi családból öt-hat fiú is meghalt azért, hogy csupa olasz nevű hágókat fölöslegesen megpróbáljanak elfoglalni. Közben, és már régesrégen, Olaszország foglalta el Salzburgot: Mozart zenéjével, a Dóm Udinében épített orgonáival, melyeknek egy bizonyára Mozart által is érintett billentyűjét áhítatosan én is megérintettem.
Áhitatos csönd a dómban, de rengeteg zaj és bűz, csinnadratta és sörfesztivál odakint a tereken. Közben arra jövök rá,a legkülönfélébb templomokban és palotatermekben tartott próbaénekléseket hallgatva ( ó, a dohos, orosz fatemplomokra emlékeztető, hagymakupolás Szt. Bartolomeo templomocska a Königsee partján, a salzburgi Festung középkori sóhercegi lépcsőházán végig levisszhangzó Exultate Deo!)- hogy ez az egész küzdelem és hókusz-pókusz egy-egy fáradságosan megkomponált Scarlatti-kórusműben, és mellesleg talán egész életünkben,valószínűleg csak azért van, hogy a végén egy jól kitartott lebegő hangon ( -Tölcséresen gyerekek, föl az állakat!)- sóhajtsunk egy jó nagyot...
Ez a sejtés talán tetszene Georg Traklnak - és Németh G. Bélának, életem legfontosabb tanárának is, aki e salzburgi születésű nagy osztrák költőre, akinek sírját az Erőd alatti templom temetőjében futólag látni vélem, egykor felhívta figyelmemet.
* Hop On Hop Off, így, rossz uniós angolsággal van írva a salzburgi kedvezményes turistakártyára, hogy szabadon lehet a városban ugrabugrálni, buszra, hajóra, siklóra szállni, múzeumba menni, sőt ingyen sört kóstolni huszonnégy órán keresztül, 24 euróért.