2010. május 1., szombat

Nyilvános válasz egy magánkérdésre: Azonos vagyok-e Titusszal?

Távol élő barátom, e blog szorgalmas, bár be nem jegyzett olvasója kérdez valamit és én valamit válaszolok.

Dulouz Lódrekk? Lasik Roitschwanz? Tej vagy Rum? Velem vagy ellenem?

A kérdés:

"Elsumákoltad annak megírását, hogy Tituszod kalandjai mennyiben fedik saját kalandjaidat. Nekem a korábbi írásaidból az benyomásom, hogy Tokai András az voltaképpen Tokai András Titusz. Ezért gondolom azt, hogy te olyan viszonyban vagy Titusszal, mint Jack Kerouac Jack Dulouzzal."

A válasz:


Na most a tituszos kérdésedre visszatérve. Nem jutottam el odáig, hogy nagy levegőt vegyek, és végre IRNI kezdjem, csak rakosgatom, másolgatom, nyirbálgatom a meglevő anyagokat, igaz egy jó hónapja nem sikerül megtalálnom egy jó 50 oldalas gépelményt, amiből majdnem hosszú folyóirat-közlemény lett, kamaszoknak, a szegedi Kincskeresőben a nyolcvanas évek közepén-végén. Akkoriban dolgozott ott szerkesztőként egy sajnos nem sokkal azután fiatalon (jóval 50 éves kora előtt) meghalt költő-ismerősöm, Baka István, akinek a javaslatára akkor ( majd 25 éve) egy nyáron át írtam az ifjúsági változatot. Na ez nincs meg.
Azóta letettem arról, hogy akár ifjúsági, akár "felnőtt" verzióban az amúgy sem létezett Dugovics Titusz életrajzát megírjam: abból alig lehetne többet kihoznom, mint Wagner Sándornak a maga híres-nevezetes, de meglehetősen középszerű "történelmi" festményéből.
A blogomban is sokat emlegetett egykori egyetemi oktatónk: Németh Géza egykori javaslatára a megfelelő "fekvést" keresem, amitől egy irodalmi mű komoly és emlékezetes alkotás lesz. Sajnos sokszor kap gellert a dolog, és afféle könnyű, olcsó megoldások jutnak állandóan eszembe, mint hogy mondjuk Dulouz Lódrekk gunyoros (ön)életrajzát próbáljam megírni: ez nem lenne több, mint Ehrenburg egyébként kiváló ( és mára totálisan elfelejtett) regénye: Lasik Roitschwanz életéről ( http://www.sovlit.com/bios/ehrenburg.html/ ).
Ja, a kamaszoknak írott Titusz, aminek a végén a jó - ha utólag - is elnyeri jutalmát, és a záró jelentben maga Mátyás király fogadja Dugovics Titusz özvegyét, és a fényes tettért hálából az özvegynek és három gyermekének adományozza a vasmegyei Tej falut, aztán a 90-es évek elején egy ugyancsak ifjúsági könyvsorozat darabjaként is majdnem megjelent, és az sem kizárt, hogy azért nem találom a kéziratot, mert végképp elsüllyedt a meg nem valósult sorozatot szerkesztő Kiss Dénes költő valamely azóta megszűnt kiadónál porosodó asztalfiókjában.
Komolyra fordítva a szót, és kérdésedre is végre válaszolva: persze, Titusz, ahogy Kerouc hőse, Dulouz vagy Duluoz is voltaképpen = Jack Karouackal, Takách vagy Kovách vagy Dugovics Titusz is azonos = velem. Velem amúgy sem esik messze a máig virágzó Rumtól, ami ott van rögtön az azóta megszűnt Tej közelében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése