Két és fél év után tegnap végre visszakaptam azokat a fényképeket, melyeket Szőts Laci barátom készített Vackor kötetkém 2006 decemberi Bajza utcai bemutatójáról. Itt előadtam azt a mélyértelmű ovodás-versikét, amit még Márta lányomtól tanultam. Szerzőjét nem ismerem. Így hangzik:
NINCSEN SEMMI
VAN VALAMI
AMI VAN, AZT EL KELL DUGNI
Nos, lehet kommentálni...
FONTOS KIEGÉSZÍTÉS! A 2006. december 16-i könyvbemutó két további képét is megtaláltam. Egyiken ott ülünk az asztalnál sokan. Balról Márta lányom, aki Csapody Miklós ismertetőjét fölolvasta, Kútvölgyi Erzsébet, szerény személyem, valamint Deák László, a Kiadó. A másikon Kútvölgyi, amint elmélyülten mondja vagy a Mediterráneumot vagy a Nano-poétika alapkőletételét, amit Deák Lacinak ajánlok a kötetben.
! A blogspot-gépezet ime már kommentálta is: rejtélyesen és érthetetlenül. A Nincs látszik, a Van is: az összeszorított öklökkel, az El kell dugni parancsot meg a annyira szó szerint vette, hogy a képet, melyen a hátam mögé dugom a kezeimet, is eldugta a két másik kép MÖGÉ...
VálaszTörlés