Haiku egy kánalevélről

HIHETETLEN SZÉP
EGY KÁNA-LEVÉL RAJZA.
A SZÍNEI MEG!

Naplómból: Irodalmi emlékeim

Aztán vannak irodalmi emlékeim is: Benedek Marcell műfordító-szemináriuma a 60-as évekből, ahol a Vércse utcai házban ott bolyong vécépapírral a lépcsőkorlátot törölgetve Karinthy Gábor, az Aranyketrecet író Benedek István házi-betege.
Emlékek Németh G. Béla, Király István, Czine Mihály óráiról az ELTE magyar-szakán.
Szenczi Miklós és Kéry László az angol tanszékről.
Emlékek Cseres Tiborról. Vas Istvánról, akivel közeli kapcsolatban voltam a 80-as években. Takács Imre költőről, a Kortárs egykori versszerkesztőjéről, akinek - láttam: Nagy László megsímogatta a bongyor ősz fejét.
Kardos G. Györgyről, akivel arabul beszélgettünk sokat az Irinyi utcában a 80-as években nyílt libanoni büfében.
Méliusz Józsefről, akinek ugyanakkortájt pesti /és balatonfüredi/ kalauza voltam - horribile dictu: Aczél György és Tóth Dezső parancsolatára, stb. stb.
Vagy arról, hogy mi volt, milyen volt valójában a KKI, (Kultúrkapcsolatok Intézete), ahol hivatali munkámat kezdtem 1970-től 80-ig, és amit mindenki kis BM-nek gondol, holott fantasztikus kádertemető és parkolóhely volt olyan eszméletlen jó fej alakoknak, mint Dienes Gedeon, "G.", D. Valéria fia, aki a könyvtárat vezette, Huszágh Nándor, Vargas Llosa-fordító, Antall László, a későbbi Európa-főszerkesztő, vagy a szegény most meghalt Néray Kati, és még sokan mások, és ahol én -mert ilyen is volt ott - arabista voltam, kis hazánk és Egyiptom kapcsolatait ápoltam, stb.
Kép: Vas István a Batthyány téren. Zalán Tibor szövege: "Nézd, ott jön Vas István, és nem borul föl a Batthyány tér!" Saját rajzom Pista bátyánk jellegzetes sétamódszeréről: hasára szorított nyakbaakaszthatós szatyorral, ijesztően hátradőlve, pocakját kidugva haladt előre. (Kb 1989-ből, kéziratos Fehér könyvemben.)

Gergely Ágnes a Vackorról

Egy iwiw-es topikon ma reggel Gergely Ágnes neve került elő, akit a '80-as években a Nagyvilágnál ismertem meg.
Akkor elbüszkélkedem limerickjével, amit Aranykor, ezüstkor, vackor című kötetemre válaszul kaptam tőle:

Tokai Andrásnak

Egy alexandriai Erdélybe’,
aki pávatáncot járt a pernyébe’,
így dalolt: Kavafisz!
Maga él? Maga hisz?
Mibe? Alexandriába? Erdélybe?

Szeretettel gratulálok, írjon többet Frazernek*.
2007. január 10. Gergely Ágnes

* Frazer pedig úgy jön a képbe, hogy kötetkém Az Aranyág sztéléjével kezdődött:

Az aranyág sztéléje

(Frazernek, Jakobsonnak, magamnak)

A TÓ MÖGÖTT AZ ERDŐ SŰRŰ
A SŰRÜBEN AZ ARANYÁG
KIRÁLYKÉNT ÉLNI HALNI KÖNNYŰ
CSAK MEG KELL ÖLNI A KIRÁLYT

Vackor kötetkém a MEK-ben hamarosan eléri az 5000. rákeresést

Igyekezzen mindenki, mert ahogy látom, Aranykor, ezüstkor, vackor kötetkém

http://mek.oszk.hu/02900/02975/

hamarosan eléri az ötezredik olvasót. Töröm a fejem, milyen ajándékot kapjon

Kerti koncert

Beri és Gréta egy fagylalt fejében hajlandóak eljátszani az ember kedvenc nótáját.
Műsorukon főleg Sillye Jenő számok szerepelnek

Unokáim, Dániel-Marcell, Panka és a hamarosan megszülető Kartal köszöntése

Előkerült Rónaszegi Miklós egy eddig lappangó névnapi köszöntője:

Volt egyszer egy Dániel,
Márton is volt vagy Marciel?
Majd elhúzza Czinka Panna,
ha a rettenetes Kartal hagyja.


Különben ma Pest-megyei kirándulást teszünk, csak kicsit lejjebb megyünk, mint Kartal: Pilis faluba.

http://www.kartal.hu/terkep

Isten éltessen Benneteket, és küldöm az ötlevelű lóherét: hozzon sok szerencsét!

Nagypapa

Négylevelűt kerestem - ötlevelűt találtam

Különös véletlen. Négylevelű lóherét kerestem, ami szokott sikerülni, akár itt a kertünkben is: van öt-hat egy-két négyzetméteres rész a fűben, ahol a lóhere dominál. Most épp virágzik is.
Nem találtam négylevelűt jó tíz perc bogarászás után sem, aztán egyszer csak előbukkant ez - az ÖTLEVELŰ.