Mindenki más elriasztására, aki költészetre találná adni a fejét. Mellesleg annak bizonyítására, hogy bár nyugdíjas, de azért még költő vagyok, ha sikerül, idemásolom, fedélzeti eseményként is, ezt a nemrégiben született sashalmi, Prohászka Ottokár utcai életképet:
Tokai András:
Rímtelen gházel a türelemről
Hadd a kártékony szarkacsaládot
ricsajozni a gesztenyefákban, ne idegeskedj.
Öt-hat percnél úgyse tart tovább az a szarka-csata.
Két-három perc alatt a kenyeresautó
nyitott ajtajából dübögő decibeleknek is vége.
Ha az otromba konténeres IFA csörömpölve
rázkódik végig a Prohászkán, ne idegeskedj,
egy pillanat múlva megint olyan nagy csönd lesz, hogy hallod
az öreg Cipolszky teker a kempingbiciklijén,
egyenként hallani a rossz küllők halk cseszegését.
Hullámokban jött a zajongás,
hullámokban majd megérkezik a csend is.
Elsőre "botrányos önarckép"-nek olvastam :P
VálaszTörlés