Anyák napjára

IDEIGLENES EMLÉKMŰ ANYÁMNAK
Anyám, te szépek szépe,
csupacsont, csuparánc asszony,
elvágyakoztál a könnyű égbe,
s nem volt, ki szidva, féltve itt marasszon.
Emléket ki emel majd? Az ERBE,
a Hevedergyár vagy más vállalat,
hol írógép fölé görbítetted válladat?
Vagy a Péterfy utcai Kórház: szorgalmas betegének?
Én fölállítom a hajlásoknál megtört
zöld műbőr kabátod: szobrodat
a Garay piacon, közértek előtt, ahonnan
szépek-szépe ráncos asszonyok
hordják minden nehéz
kosárral egyre könnyebb sorsukat.

(Ideiglenes emlékművek c. kötetemből, Szépirodalmi Kiadó, 1986)