Olyan szép megjegyzést kaptam, hogy kiteszem a főszövegbe

Tegnap a Limerick és haikuban nagyban pontosítottuk a pesti Csikágó elhelyezkedését. Én egy utcányira, a Rottenbillertől, a Rózsa utca 24-ben töltöttem gimnazista és egyetemista éveimet. Mivel ez a dokumentum s nem limerick, se nem hajku, itt osztom meg veletek:

A Rózsa utca 24-ben
tíz évet élt a Jófiú.
A Dugonics-lány haja, mint az ében,
és Wágner úr nyak-csokra ódivatú.

Függ a hold a szűk udvar fölött.
Vak srác dobol, cigányok verekednek .
Egy kétforintost, mit megköpködött,
a házmesterné ad a szemetesnek.

Troli surrog. A "Grünfeld"-ben az orvos*
Tekla pénztárosnőtől kér dupla konyakot.
Néger bohóc a pinceablakban foldoz
egy Amerikát megjárt, furcsa kalapot.

T.A.: Aranykor, ezüstkor, vackor, az Ideiglenes lakások c. ciklusból)
* Ráadásul a körzeti orvos maga Buga doktor volt, ha van olyan eléggé öreg baracklakó, aki emlékszik rá a rádióból... A Rózsa (akkor Rózsa Ferenc) utcában a Rózsa étterem és krimó volt, ahová a "Nemzeti Színház" színészei jártak; a Grünfeld a Dob utca és a Vörösmary utca sarkán volt található.

*
válaszom erre:
24880: András, köszönet a már majdnem naconxypános versért! a harmadik strófát olvasva egy-két gulácsy-kép újra életre kelt bennem. nagy erősséged költészetedben az átütő hangulati elemek alkalmazása, ami gyakran már szinte átcsap szinesztéziába is. ha téged olvaslak, néha úgy érzem, mintha a helyszínen járnék - nem mint mozinéző, aki a vásznon követi a látványt, hanem, mint aki pontosan ott van a vers hús-vér valóságában, akár szereplője is lehetne, nézője a történetnek, átélője a hangulatoknak - ám mindenképpen a vers három, néha négy dimenziójában bene áll. (Bene!=helyes, ahogy egykor deákosan mondták.T.A.) örülök, hogy "felfedezhettelek" és köszönöm, hogy napról napra újabb és újabb élményekkel gazdagítasz minket. (a legvidámabb kortárs művészeti barack iwiw-fórumból)