2009. május 18., hétfő

Két árny-önarckép




Egy régi vers-kezdet átírása:

Arcomban ki van jelen?
Elmúlt apám vagy három gyermekem?
Az árny? A fény? arcomban, harcaimban?
A más? Az én? - Szívem torkomban dobban.
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , ,

1 megjegyzés:

  1. toronylakó2009. május 18. 10:49

    Tokai András [Anbácsi] Link | Válasz erre | május 18., 08:28 | 24880.

    Tegnap a Limerick és haikuban nagyban pontosítottuk a pesti Csikágó elhelyezkedését. Én egy utcányira, a Rottenbillertől, a Rózsa utca 24-ben töltöttem gimnazista és egyetemista éveimet. Mivel ez a dokumentum s nem limerick, se nem hajku, itt osztom meg veletek:

    A Rózsa utca 24-ben
    tíz évet élt a Jófiú.
    A Dugonics-lány haja, mint az ében,
    és Wágner úr nyak-csokra ódivatú.

    Függ a hold a szűk udvar fölött.
    Vak srác dobol, cigányok verekednek .
    Egy kétforintost, mit megköpködött,
    a házmesterné ad a szemetesnek.

    Troli surrog. A "Grünfeld"-ben az orvos*
    Tekla pénztárosnőtől kér dupla konyakot.
    Néger bohóc a pinceablakban foldoz
    egy Amerikát megjárt, furcsa kalapot.

    T.A.: Aranykor, ezüstkor, vackor, az Ideiglenes lakások c. ciklusból)
    * Ráadásul a körzeti orvos maga Buga doktor volt, ha van olyan eléggé öreg baracklakó, aki emlékszik rá a rádióból... A Rózsa (akkor Rózsa Ferenc) utcában a Rózsa étterem és krimó volt, ahová a "Nemzeti Színház" színészei jártak; a Grünfeld a Dob utca és a Vörösmary utca sarkán volt található.

    *
    válaszom erre:
    24880: András, köszönet a már majdnem naconxypános versért! a harmadik strófát olvasva egy-két gulácsy-kép újra életre kelt bennem. nagy erősséged költészetedben az átütő hangulati elemek alkalmazása, ami gyakran már szinte átcsap szinesztéziába is. ha téged olvaslak, néha úgy érzem, mintha a helyszínen járnék - nem mint mozinéző, aki a vásznon követi a látványt, hanem, mint aki pontosan ott van a vers hús-vér valóságában, akár szereplője is lehetne, nézője a történetnek, átélője a hangulatoknak - ám mindenképpen a vers három, néha négy dimenziójában bene áll. örülök, hogy "felfedezhettelek" és köszönöm, hogy napról napra újabb és újabb élményekkel gazdagítasz minket. (a legvidámabb kortárs művészeti barack iwiw-fórumból)

    *

    nagyon tetszenek ezek az árnyékfotók rólad!

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)