Lejjebb:

Két egykori tanárunk, "Rombusz" és "Túrónéni" - azaz Turtóczky Sándorné, Klári néni, mögöttük pedig egy szűcs és egy Szakács. A szűcs, aki ráadásul a new-yorki Queensben gyakorolta ezt a mesterséget vagy harminc évig: az a Császi Lajos (balról) akiről már május 6-i blogbejegyzésemben is megemlékeztem: Csasza megjön Amerikából.
Megint az iskolapadban. Mellettem ezúttal legidősebb élő tanárunk, Rombay István, "A Rombusz", aki pechére még csak nem is mértan, hanem latin-német tanár létére átképzősként oroszt kellett hogy tanítson nekünk. Ő is a nagy házban lakott, és lakik máig.
Itt van találkozónk egyik főszervezője, "Pingi", azaz Pingiczer István, aki ezúttal nem crossmotorral vagy létrás-motoros akrobataként mutatkozik, hanem egy videóval igyekszik megörökíteni a vurstlit, amit rendeztünk. Vurstli azért jut eszembe Pingirő, mert egykor övék volt a népligeti vurstli jó része, pl. a Vidámparkban máig működő Elvarázsolt Kastély.
Kovács Attila az utolsó padban otthon felejtette a szemüvegét: nagyon hunyorog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése