2010. május 17., hétfő

Ilyen hidegben mindig Asszuánba vágyom vissza



Asszuánba, ahol Miki fiammal megtapostuk a befejezetlen obeliszket. Vajon Titusz-regényem is ilyen befejezetlen marad, hiába kopácsolok rajta- kimondani is szégyen!- lassan harmincöt éve?
Asszuán egyébként más döglött haszontalanságoknak is nevezetes színhelye. Itt horgonyzott a XX. század első éveiben Hohenfeld vagy milyen gróf álnéven Ferenc Ferdinánd trónörökös - tüdőbaját gyógyítandó, Dhahabiyya ( Aranyhajó) nevű yachtján, mellyel föl-alá járt a Níluson. Tüdőbajából kigyógyult a főherceg, de minek? Hogy a Nádorfejérvártól nem is oly messzi Szarajevóban egy kellemetlenül forró, szinte asszuáni napon lepuffantsák, és császár sose legyen belőle? Tán ő is megtaposta a befejezetlen obeliszket, és aki megteszi, mind ilyen kudarcra kell, hogy készülődjön?

Holnap majd talán elül az eső és a szél, aztán vidámabb dolgok jutnak eszembe...
---
Egy óra múlva: Vagy inkább mégis Sanghajba menjünk, ahol egy befejezett obeliszket kapott az Ytong, ami építész Tituszom egyik lehetséges válasza is, illetve szakmai gondja hosszú-hosszú és tekervényes életében, mikor még csak készül arra, hogy a megfelelő pillanatban mégiscsak lerántsa valahol a maga förtelmes törökjét: Asszuánban, Sanghajban vagy épp Nádorfejérvárott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése